Maláj cibetmacska
KICSODA Ő?
A maláj cibetmacska a Ragadozók neméből, a Cibetmacskafélék családjából, a Viverrák neméből származó vadmacska.
MIT JELENT A NEVE?
A maláj cibetmacska tudományos neve Viverra tangalunga tangalunga, ami cibetmacskát jelent, a viverra számos nyelven a cibetmacskával egyező jelentést hordoz. A cibet szó egyébként bizonyos nyelveken civet, és magyarul bűzölgő, macskaféle állatot jelent (vagy azt az illatanyagot, amelyet az állat kibocsájt). A maláj cibetmacska tudományos nevét a British Museum zoológusától, John Edward Graytől kapta.
HOGY NÉZ KI?
A maláj cibetmacska kisebb termetű indiai rokonainál. Teste megnyúlt, nyaka is hosszú. Meghosszabbodott arca, kissé kerek fülei szerintem egérszerűvé teszik a vonásait. A maláj cibetmacska testhossza 62-66 centiméter, a farka hossza 28-35 centiméter. Testfelépítése hasonló a házimacskáéhoz, izmos, hajlékony, fürge éjjeli ragadozó állat. A bundájának alapszíne szürkés, ezt sötét foltok tarkítják, de a nyakán fekete-fehér sávok díszelegnek ugyanígy a farkán is, ezt mintegy 15 fekete csík gyűrűzi. A gerincvonalán fekete sörény húzódik. A hasán fehér a szőr. A lábain sötét a szőr, olyan, mintha kis csizmácskákat viselne. A maláj cibetmacska fegyverei félig visszahúzható, éles karmai. Ezek segítségével akár fára mászni is kitűnően tud.
HOL ÉL? HONNAN SZÁRMAZIK?
A maláj cibetmacska előfordul Indonéziában (Borneón és a Maluku-szigeteken, és valószínűleg betelepített egyedek élnek Celebeszen és Szumátra szigetén is). Ezen kívül a Fülöp-szigetek (Bohol, Busuanga, Culion, Leyte, Luzon Mindanao, Mindoro, Negros, Palawan, Samar és Sibuyan) lakója is. Alacsonyan fekvő trópusi őserdőkben él és a szomszédos, emberek által megművelt területeken. (Gyakran bemerészkedik a falvakba táplálékszerzés céljából, korábban lelőtték, az utóbbi időben az állat riasztásával próbálkoznak a helyi lakosok.) A tengerszintfelett 900 métertől 1100 méteres magasságig fotóztak már maláj cibetmacskát.
MIT ESZIK?
A maláj cibetmacska ragadozó állat, így ennek megfelelően a húst kedveli, de nem nevezhető válogatósnak. Előszeretettel fogyaszt gyümölcsöket, gyökereket, de rovarokat, kígyót, békát, madarakat, kisebb emlősállatokat is. Gyakran bejár rabolni a falvakba, ilyenkor baromfit (tyúkot és kacsát) és gyümölcsöt lop a zárt kertekből. A maláj cibetmacska kitűnően tud fára mászni, a táplálékát mégis inkább a talajon szerzi be, ügyes éjjeli vadász.
MILYEN A HANGJA?
A maláj cibetmacska is rendelkezik a macskahangok egész tárházával. Ennek megfelelően sziszegő, morgó, nyávogó hangokat egyaránt ad ki. Kommunikációjára jellemző, hogy magányosan járó állat, de területét jelöli. A cibetmacskák különleges folyadéka, a pézsma illatanyaga kiemelt szerepet játszik a párválasztásban és egymás felismerésében.
ÉRDEKESSÉGEK
Brehm írja, hogy a fogságban tartott cibetmacska erős pézsmaszagot áraszt, amely kibirhatatlanná teszi őt.
Cibet-tasakját csak 14-20 naponta üríti ki, de képes mérgében apró pézsmacafatokat hullatni, ezek nagyon büdösek.
A szabadban az állat a fákhoz vagy kövekhez dörgölőzik, így sietteti zacskója kiürülését, míg fogságban a ketrece rácsához dörzsöli azt.
Az emberek figyelmét általában a cibetzacskójuk terelte ezekre az állatokra, hiszen a pézsmát régebben is használták az orvoslásban (szívbetegeknek adták, illetve ájulás esetén azt szagoltatták), azóta azonban sok illatszer alapanyaga (az illatanyag rögzítésére használják).
Régebben megfigyelték, hogy a hím cibetmacska ad csak jó minőségű cibetet, a nőstény nem, ezért, ha egy nőstény állatot fogtak el, azt inkább szabadon engedték, mert olyan elviselhetetlen bűzt árasztott magából.
Érdekes módon, a cibetmacskák nem mérgükben választják ki a cibetet, a pézsmájuk tehát nem az amerikai borzokéval egyező oknál fogva termelődik, viszont egy cibetmacska ugyanúgy felborzolja a sörényét, a hátszőrét, mint egy közönséges házimacska, ha mérges.
A maláj cibetmacska többnyire átalussza a nappalokat, alkonyatkor felélénkül, s fogságban megfigyelték, hogy éjjel gyors és ügyes mozgásával szinte teljesen kifárasztja magát, ezek után megnövekedett étvággyal eszik akkor is, ha nappal hozzá sem nyúlt az élelemhez.
