BERNI

 Berni

KICSODA Ő?

Berni egy házi­macska. Tudo­mányos nevén Felis silvestris catus (Így ejtsd: Felísz szilvesztrisz katusz.) Az a macska, akit mi is ismerünk házi­állat­ként. Berni cica a cirmos cicák közé tar­tozik, ők a leg­inkább java­sol­tak ott­honi tar­tásra. A ré­gebbi rend­szertan szerint ő a közön­séges vagy euró­pai házi­macska.

 

MIT JELENT A NEVE?

A házi­macska tudo­mányos neve, ami jelen­leg is érvé­nyes, rövi­den F. catus (ami magá­ban fog­lalja a Felis domesticus nevet), amit a vad­macska meg­neve­zésére is hasz­nálnak, de ez már egyben utal a házi­macs­kára is.


HOGY NÉZ KI?

Berni fekete szőrű házi­macska. Teste moz­gása gyors, inten­zív tevé­keny­ségre, vadá­szatra is kitű­nő, a raga­dozó élet­módra alkal­mas, mond­ha­tjuk, hogy spor­tos alkatú. Hosszú, hegyes kar­mai van­nak, zöld színű a szeme, hatal­mas, hófe­hér szemöl­dök­szőre és bajsza éke­síti. A macska baj­sza külön­leges szőr­szálak összes­sége, amelyek érin­tésre és lég­mozgásra kifeje­zetten érzé­kenyek, továb­bá a szándék és a hangu­lat jelzé­sére is szolgál­nak, eze­ket a jele­ket más macs­kák könnye­dén értel­mezik. Hosszúak a lábai, az ízüle­tei hajlé­konyak, rugal­mas, erős izma­ival képes nagyot, függő­lege­sen fel­felé a keríté­sekre (vagy falakra) akár két méter magas­ságba is fel­ugrani, álló hely­zet­ből. De rend­kívül jó az egyen­súly­érzéke (egyen­súlya meg­tar­tá­sát hosszú, hajlé­kony farka is segíti), ref­lexei gyor­sak.

 

HOL ÉL? HONNAN SZÁRMAZIK?

A házi­macska a raga­dozók rend­jéből, a macs­ka­félék család­jából szár­mazik, őse a vad­macska, felte­hetően siva­tagi éghaj­laton fej­lődött ki. (Az észak-afri­kai kis vad­macs­kák tűn­nek a házi­macska leg­valószí­nűbb ősének, őket házia­sítot­ták mintegy 9-10 ezer évvel ezelőtt.) Külön­böző ada­tokat isme­rünk a macs­ka szár­mazására, és házia­sítá­sára vonat­kozó­an is. Az egyik for­rás Jeri­kóból való, ott 9000 évvel ezelőtt­re becsü­lik a meg­jele­nését. Ekkor már házi­asíthat­ták. Egy 2007-ben elvég­zett DNS-vizs­gálat alap­ján azt állít­ják, hogy a házi­macska már 130 ezer évvel ez­előtt elvált ősé­től. A macs­kákra vonat­kozó első lele­tek és írá­sos bizonyí­tékok az ókori Egyip­tom terüle­téről szár­maznak, mint­egy 4000 évvel ez előtt­ről, itt már „miú”, „mií”, „imíú”, „imií” néven emlí­tik őket. Euró­pába a Föld­közi-tenge­ren keresz­tül kerül­tek, bár már az i. e. 5. szá­zad­ban meg­jelen­tek a macs­kák, a kora közép­korban terjed­tek el, de ezt megelő­zően Japán­ban is tar­tották őket, mára már szinte az egész világon élnek. A számuk meg­haladja az 500 milliót.


MIT ESZIK?

A házi­macska raga­dozó. A házia­sítása elle­nére képes vadon élni, ki­sebb csopor­tokban. Kitűnő vadász, étrend­jén ezer­féle faj szere­pel. A nagyon jól táp­lált házi­macska is vadá­szik ege­rekre, patká­nyokra, skor­piókra, boga­rakra. Zsák­mányát nem egy­szer büsz­kén be is mutat­ják gazdáik­nak. Leg­újabb meg­figye­lések szerint ez a visel­kedés annak tud­ható be, hogy az embert a cso­port tag­jának tekin­ti, s meg­osztja vele a zsák­mányt, ezzel mint­egy hozzá­járul élelme­zéséhez. A macska főleg húst eszik, de időn­ként igény­li a nö­vényi táplá­lékot is, ezért fűfélé­ket, növénye­ket rág (ennek segít­ségével gyom­rának meg­emészt­hetet­len tar­talmát öklen­dezi fel). A macska nem képes az édes íz észle­lésére, de sok házi­macska ked­veli a zöld­ségeket is. A köz­hiedelem­mel ellen­tétben a fel­nőtt macskák nem szere­tik a tejet, majd­nem mind laktóz­érzékeny, így nem tesz nekik jót az emész­tésük­nek a tej­termék fogyasz­tása. A házi­macska az egyet­len olyan faj, amelyik váloga­tós, képes az önkén­tes éhezést válasz­tani a meg­unt étel helyett. Ez akkor fordul­hat elő, ha a gaz­dáik elké­nyez­tették őket, vagy ha hozzá­szoktak egyet­len ételhez, ilyen­kor abból nem esz­nek, míg újra meg nem kíván­ják.


MILYEN A HANGJA?

A macs­kák száz­nál is több hang­jel se­gít­ségé­vel kommu­nikálnak („be­szél­nek”) egymás­sal és gazdá­ikkal úgy, mint: nyá­vogás („miaú”), dorom­bolás, bújás, fújás, morgás, per­regés, csiri­pelés (né­hány hang­jel vadá­szat közben jön jól). Néhánnyal egymás között kommuni­kálnak (például a morgás figyel­mez­tető jelzés, a fújás is), míg az ember­rel való „be­szédre”, érint­kezés­re ala­kult ki a nyávogás, mely szinte egy kis­gyermek, cse­csemő hang­ja, jelzés, amely az éhsé­get jelen­ti, vagy egysze­rűen csak ezzel hívják fel a figyel­met magukra, így kérik, hogy játssz velük, fog­lal­kozz velük. Érde­kes, hogy a nyávo­gást egymás között nem használ­ják, az kizá­rólag az ember­nek szól. A házi­macska egyedi hangja („miaú”) külön­féle válto­zatai mást és mást jelent­hetnek. Szolgál­hatnak fájda­lom jelzé­sére, de más hangot hasz­nál a macska az ete­tés vagy játék céljá­ból történő felhí­vásra vagy csupán üdvöz­lésre. A macskák az orraik egymás­hoz való össze­érinté­sével egy barát­ságos üdvöz­lő gesz­tust gyakorol­nak egymás között, melyet gyakran az arcélek vagy a fejtető, esetleg a testek oldalsó részé­nek egymás­hoz dör­zsölése követ (a gazdájuk lábá­nak, mell­kasának való dör­gölőzé­sük ugyanígy), ez a szere­tet és a ragasz­kodás jele.
A macskák dorom­bolására a mai napig nincs egyér­telmű magya­rázat, arra, hogyan is képe­zik ezt a hangot, de az bizo­nyos, hogy nyugtató hatása van az állatra nézve, hiszen fájda­lom esetén is hallat­ja, szülés közben is, szop­tatás közben pedig a köly­keit is ezzel nyug­tatja. Elé­gedett­séget, hálát is kifejez vele, gazdá­ját is nyugtat­hatja ily módon.
Nem kimon­dottan hang kibo­csátás, de az ember­rel való kommu­nikáció szem­pont­jából fontos a követ­kező meg­figyelés: A pis­logás a macskák­nál a biza­lom vagy a vonza­lom kifeje­zése lehet. A macs­kák ezzel viszo­nozzák, ha a gazdá­juk rájuk szegezi a tekin­tetét, majd be­hunyja és kinyit­ja a szemeit. Ez a macskák in­telli­genciá­jának meg­nyilvá­nulása­ként is értel­mezhető: azt bizo­nyítja, hogy a macska ké­pes egy ide­gen faj test­részét beazo­nosí­tani, és saját anatómi­ájának meg­felel­tetni.

 

ÉRDEKESSÉGEK

A Guinness Rekordok Könyve szerint a leg­öregebb ismert macska 34 éves volt.
A macskák átalusszák életük het­ven száza­lékát. Képe­sek zuha­nás köz­ben talpuk­kal a föld felé for­dulni, így nagyobb zuha­násokat is túlélnek.
Érzé­kelik az ultra­hangot, így elvi­leg hall­ják a delfi­neket.
Majd­nem két­szer olyan gyorsan ver a szívük, mint az embe­reknek.
Extrém érzé­kenyek a vibrá­ciókra: a föld­rengé­seket 15 perc­cel az emberek előtt tudják ész­lelni.
Egy alasz­kai város­ban, Talkeetna-ban a polgár­mester egy macska, a neve Stubbs.
Az 1960-as évek­ben a CIA kémke­désre hasz­nált egy macskát, egy apró mikro­font és rádió-adó­vevőt helyez­tek el benne – túl­élte a műté­tet, de az első külde­tésén elü­tötte egy taxi.
Az első űrben járt macska fran­cia volt, a Felicette-nek hívták, és túl­élte az uta­zást.
Ha egy macska meghalt az ókori Egyip­tomban, a gazdái le­borot­válták a szemöl­dökü­ket, hogy kifejez­zék gyá­szukat.
Isaac Newton talál­ta fel a macska­ajtót, mert a saját macs­kája, Spithead folyton fél­beszakí­totta a fénnyel való kísér­leteit, amikor nyito­gatta az ajtót.
Nikola Teslát cicája, Macak inspi­rálta az elek­tromos­ság kuta­tására, miután az állat bun­dája meg­rázta.
A macskák számos irodalmi mű, kép­regény, vicces tör­ténet, film, rajz­film, könnyű­zenei és más zenei mű, illetve fest­mény szerep­lői világ­szerte.
Híres magyar macska­szerep­lők: Kacor király, Nyaú (Fekete István regénye­iben), Sicc, Nar­cissza (Noémi macs­kája Jókai Mór Az arany­ember című regé­nyében), Aszpi­rin és Lucifer és Mirr-Murr, Oriza Triz­nyák (Csu­kás István műve­iben), Mikka­makka és Vacska­mati (Lázár Ervin Négy­szög­letű kerek­erdő­jében), Micó (Gár­donyi Géza szerep­lője), Sze­rénke és Luk­récia (Bálint Ágnes meséj­éből, a Frakk és a lus­ta macs­kák­ból, Maf­fia (a Mézga csa­lád­ból), Szaffi (a Szaf­fi című rajz­filmből).
A macs­kák kép­re­gé­nyek fő­szerep­lői is, pél­dául: Félix, Gar­field, Herku­les, Macs­kanő.
De ki ne ismer­né a Tom és Jerry macs­káját, Szil­vesz­tert, Csőri­ke sze­replő­tár­sát vagy Puk­kan­dúrt a Csi­pet csapat­ból, Hó­kusz­pók macská­ját, Szia­miaút, és még foly­tat­hatnánk a fel­soro­lást.
A magyar nép­rajz külön „macska­kifejezé­seket”, szoká­sokat is magában foglal (macska­kapa­rás, macska­mos­dás, macs­ka­köröm, zsák­ba­macska).
Ha kíván­csiak vagy­tok a szinte vala­mennyi macska­hőst tar­tal­mazó, hosszú lis­tára, úgy aján­lom figyel­metekbe ezt az ol­dalt a Wikipédiáról.

 

FELHASZNÁLT IRODAOM:

Brehm: Az állatok világa. 11. Valódi macskák (Felis Linné)

http://mek.niif.hu/03400/03408/html/378.html

Zimmermann Ágoston – Zimmermann Gusztáv: A házimacska. 129. kötet. A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Könyvkiadóvállalata, Budapest, 1944.

http://mek.oszk.hu/06300/06309/06309.pdf

Letöltés ideje: 2015. június 24.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Macska

Letöltés ideje: 2015. július 25.

http://macska.tudostar.hu/

Letöltés ideje: 2015. június 24. Háziállatunk, a macska

www.termeszettar.hu/anyagok/macska/cat.htm

Letöltés ideje: 2015. február 7.

Könnyű összekeverni a házimacskát a vadmacskával

http://www.origo.hu/tudomany/20131206-hazimacskak-fenyegetik-a-vadmacskakat.html

Letöltés ideje: 2015. február 7.

Veress István – Kőnig Frigyes: Milyen az IGAZI házimacska?

http://www.haziallat.hu/macska/macskafajtak/hazimacska/238/

Letöltés ideje: 2015. február 7.

Háziállat Magazin: A cica miért dorombol?

http://www.haziallat.hu/macska/viselkedes/a-cica-dorombolasanak-okai/3035/

Letöltés ideje: 2015. február 7.

Miért dorombol a macska?

http://miauu.gportal.hu/gindex.php?pg=5960004

Letöltés ideje: 2015. február 7.

A macska kommunikációja

https://hu.wikipedia.org/wiki/A_macska_kommunik%C3%A1ci%C3%B3ja

Letöltés ideje: 2015. február 7.

Híres macskák listája

https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%ADres_macsk%C3%A1k_list%C3%A1ja

Letöltés ideje: 2015. február 7.