GABI

Gabi

KICSODA Ő?

Gabi házigalamb, vagy röviden: ga­lamb (a szir­ti ga­lamb házia­sított faj­tája, annak is a nagy­városok­ban elter­jedt, elva­dult válto­zata: par­lagi ga­lamb), a Mada­rak osztá­lyából, a Galamb­alakú­ak rend­jéből, a Galamb­félék család­jából. Tudo­mányos neve: Columbus livia domestica (így ejtsd.: Kolum­busz lívia domesz­tika). Vélemé­nyünk szerint Gabi galamb az úgyne­vezett keringő galam­bok alfa­jába tarto­zik, azon belül is buda­pesti magas­repülő (Brehm alapján).

 

MIT JELENT A NEVE?

A latin „Columbus” szó galambot jelent, míg a „lívia domestica” kife­jezés a házi­asítá­sára utal, ház­hoz szokta­tottat, háznál élőt je­lent.

 

HOGY NÉZ KI?

Egyetlen állattal kapcso­latban nem lehe­tett leírni álta­láno­sítva a külső jegye­ket, hiszen a galamb­nak renge­teg alfa­ja ismert, s ezek szinte minde­gyike más-más külső­vel rendel­kezik. A test­hosszra, il­letve a tömeg­re több ada­tot is megad­hatnánk, fajtá­tól füg­gően, egysé­gesen a Magyar Madár­tani és Termé­szetvé­delmi Egye­sület (MME) ada­tait közöl­jük: a par­lagi galam­bok test­hossza 31-34 centi­méter (Brehm alapján a leg­több galamb hossza 33-36 centi­méter, a csőr hegyé­től a farok végé­ig); a szárny­fesztá­volsá­ga: 63-76 centi­méter hosszú (MME); 230-370 gramm (MME) mind a tojó, mind a hím tömege. Gabi keringő galamb, buda­pesti magas­röptű, rövid­csőrű (csőre egyenes, az alsó csőr­kávája rövi­debb a felső­nél), s tol­las lábú. A mell­kasa (a kerin­gő galam­bokénak megfe­lelően) enyhén lejtő, a feje négy­szögle­tes. A nyaka egye­nes és függő­leges tar­tású, a fark­tollai törés­mentes egye­nes vonal­ban köve­tik a test vonalát, mintegy folytat­ják azt. Brehm szerint a házi­galamb alap­színe a kék, de „vissza­üt” a színe az ősére, a szirti galam­béra. Szerin­tünk olyan ham­vas szürke színű a házi­galamb, amely szín­nek a nevét is kölcsö­nözte a nép­nyelv: ez a szín a galamb­szürke. A szár­nyakon feke­te haránt­sávok­kal talál­kozunk, s fark­tollai szin­tén feke­ték vagy sötét­barnák. A nyaka zöl­des-kékes, a tol­lazat vége rózsa­szín vagy hal­vány lila színű (Brehm így feje­zi ki: „…alul bíboro­san csil­logó”). A begye fölül barna, lenn ham­vas szür­ke. A csőre színe harmo­nizál a tol­lazat alap­színé­vel (vagyis hason­ló hozzá). A szeme piros, melyet szem­gyűrű vesz körül, ez a kerin­gőkre jellem­zően „két­soros”.

 

HOL ÉL? HONNAN SZÁRMAZIK?

Gabi galamb a nagyvá­roso­kat ked­veli, Buda­pesten él. Nagyon szere­ti az embe­rek közel­ségét, a külön­böző ka­pott-elcsent fala­tok remé­nyében sétál a tere­ken, főleg la­kott terü­letek köze­lében. Csakis épüle­tekben, tornyok­ban fészkel, a szabad­ban nem tud, táplálék­hiány vagy a raga­dozó mada­rak fenye­getése miatt. A szirti galam­bot mintegy 4-6 ezer évvel ezelőtt már házia­sítot­ták, egy időben a teve, a tyúk és a lúd háziasí­tásá­val. Brehm említi, hogy a negye­dik egyip­tomi dinasz­tia idején (Kr. e. 3000-ben) egy fáraó étel­jegy­zékén már szere­pelt galamb. Később a Bib­liban is szere­pel galamb, Mózes III. könyvé­ben még áldo­zati állat­ként, ké­sőbb az Újszö­vetség­ben a Szent­lélek galamb képében jelenik meg. De már a szíri­aiak és az asszí­rok is ismer­ték, Kr. e. (Krisz­tus előtt, idő­számítá­sunk előtt) 430-354 kö­zött vihet­ték maguk­kal a görö­gökhöz, ahon­nan elju­tott Rómá­ba, így került Euró­pába. A hin­duk is ismer­ték. Sőt, már Salamon király is alkal­mazott posta­galam­bokat, s ez Kr. e. 1000 kö­rül tör­tént. A galam­bok házi­asítá­sára régé­szeti lele­tek utal­nak.

 

MIT ESZIK?

A parlagi galamb szaba­don sok­féle magot ked­vel, s nem válo­gatós a szí­nek tekin­teté­ben, a söté­tebb színű magvak­tól sem ide­genke­dik. Nem szereti a rozst, a zabot és az árpát, viszont kedveli a gömbö­lyű, vagy ovális, sima felü­letű magva­kat. A babot és a bük­könyt is megeszi, de szere­ti a repcét, a kölest, a cirokot, a len­magot, a borsót. Ez utób­biakat főként a fióka­neve­lés idő­szaká­ban szere­ti. Kedve­li továb­bá a növé­nyek (kultúr­növé­nyek és gyomok egya­ránt) szem­termé­sét, de a friss hajtá­sokat is. A fris­sen vetett talaj­ban nagy káro­kat tud­nak okozni, fő­ként miat­tuk állí­tották fel az első madár­ijesztő­ket. A te­nyész­tés, galamb­tartás során aján­lott fehér­jeforrás­ként is kitű­nő olajos magva­kat adni nekik, ezek a kender­mag, napra­forgó­mag, magas fehér­jetarta­lmú a borsó és a lencse. Kuko­ricá­ból csak keve­set aján­lanak adni, mivel nagyon magas az energia­tartal­ma. Szok­ták még fény­maggal, lóbab­bal, vörös- és fehér­köles­sel, árpával táp­lálni őket.

 

MILYEN A HANGJA?

A házigalamb (hangutánzó szóval): krúgat. „Krú-krú, krú-krú” – hal­lat­szik ilyen­kor. Vala­mennyi házi­galamb faj­tának egy­forma a hang­ja.

 

ÉRDEKESSÉGEK

Az asszírok és a szíri­aiak szent állat­ként tisz­telték a galam­bokat.
A hinduk a szere­lem iste­nét, Kamade­vát ábrá­zolták galamb alak­jában.
A Bibli­ában az Új­szövet­ségben a Szent­lélek szin­tén galamb alak­jában teste­sül meg.
Egész Euró­pában igaz az, hogy a galamb a béke és a boldog­ság jel­képe.
Az ókor­ban már fel­fedez­ték rend­kívüli tájé­kozódó­képes­ségü­ket, ezért gyors üzenet­továb­bítás­ra hasz­nálták őket.
A posta­galam­bok jelen­tősége egé­szen a táv­író fel­találá­sáig nem csök­kent.
Kele­ten kedv­telés­sé, sport­tá vált a galamb­tenyész­tés, már Moham­med idejé­ben is (Kr. e. 600-ban). Az egyip­tomi szul­tánok és a bag­dadi kali­fák posta­galamb-jára­tokat rend­szeresí­tet­tek szin­tén Kr. e. 1000 körül, s ezek egé­szen 1500-ig fenn­álltak, és szere­pet ját­szot­tak a keresz­tes hábo­rúkban is (Brehm alap­ján).
Napja­inkban is tenyész­tenek postagalambokat és röp­galam­bokat, s verse­nyezte­tésük­kel is foglal­koznak.
A verse­nyek során a röp­galam­bok képe­sek több mint 10 órán át repül­ni 45 kilo­méter/­órás­nál na­gyobb sebes­séggel. Több száz (akár 800) kilo­méter­ről kell haza­érkez­niük ilyen alkal­makkor.
A posta­galambok­kal be­gya­korol­tatják a haza­térést, foko­zato­san egyre messzebb­ről indít­ják őket. Kis alumí­nium­tüszőt tesz­nek a lábuk­ra, ebbe rejtik az üzene­tet.
A posta­galam­bok is képe­sek elté­vedni nagy köd­ben, vagy ha raga­dozó madár elől mene­külnek, ezért egy­szerre több posta­galam­bot is el szoktak indí­tani a cél felé.
Egy galamb látása igen éles: már 2 méter­ről felfe­dezi a táplá­lékot (a nagyon apró magva­kat is).
A házi­galam­bok termé­szetes ellen­ségei a raga­dozó mada­rak, főként a kar­valy és a ván­dorsó­lyom.
A „galamb­lelkű” meta­forát akkor hasz­náljuk, ha az il­lető sze­líd, barát­ságos, jólel­kű tulaj­donsá­gát szeret­nénk érzé­keltet­ni.
Apol­linaire híres kép­verse az „A megseb­zett galamb és a szökő­kút”.
Pablo Picasso világ­hírű fest­ménye, a „Bé­ke­ga­lamb”, egy fehér galam­bot ábrá­zol olaj­ággal a cső­ré­ben.

 

Felhasznált irodalom:

https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1zigalamb

Letöltés dátuma: 2018. január 25.

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2018) Magyarország madarai: Parlagi galamb.

http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-colica

Letöltés dátuma: 2018. január 25.

Brehm: Az állatok világa. Galamb. A szirtigalamb

http://mek.niif.hu/03400/03408/html/1334.html

Letöltés dátuma: 2018. január 25.

Brehm: Az állatok világa. Házigalambok

http://mek.niif.hu/03400/03408/html/1335.html

Letöltés dátuma: 2018. január 25.

Galambász iskola: mi kell még a dúcon túl?

http://www.haziallat.hu/madar/gondozas/galamb-tartas-gondozas/1337/

Letöltés dátuma: 2018. január 25.