PIRÓK BORJÚ

Pirók borjú

KICSODA Ő?

A pirók borjú egy őshonos magyar fajta, a magyar szürke szarvasmarha (vagy magyar szürke marha) borja, kicsinye. A fajta az Emlősök osztályából, a Tülkösszarvúak családjából, a „Bos” nembe tartozik. Szép tudományos nevén: „Bos primigenius taurus hungarikus” (így ejtsd: bosz primigéniusz taurusz hungarikusz).

MIT JELENT A NEVE?

A „pirók” jelzőt a szakirodalom használja a magyar szürke szarvasmarha kicsinyére azért, mert az narancsszínű szőrzettel, sörénnyel jön világra. A tudományos nevét értelmezve a „bos” szó az „ökör, tehén, marha” jelentésű, a „primigenius” jelenti azt, hogy „ős”, vagyis elsőként született (ez utal arra, hogy őshonos), a „taurus” bikát jelent (van is Taurus nevű csillagkép is), a „hungarikus” pedig azt jelenti, hogy magyar. A tudományos neve tehát elsőként Magyarországon született (őshonos) marhát, ökröt, bikát, tehenet jelent.

HOGY NÉZ KI?

A pirók borjú szőrzetének színe narancs, vörösbe hajló. A fejtetőn és a hátán narancsos színű sörénnyel, mely 2-6 hónapos koráig marad, majd fokozatosan átalakul, szürke lesz. A születéskor háromféle színt különböztetnek meg, ezek szerint létezik sötét pirók, pirók vagy világos pirók színű borjú. A borjak szőrszíne 2-3 hónapos korban kezd el először világosodni, majd 6 hónapos korukra teljesen beszürkülnek. A magyar szürke marhák is különböző színűek: az ezüstszürkétől a sötét daruszínűig sok árnyalatuk ismert. A következő színárnyalatokat különböztetik meg: „ezüstfehér, ezüstszürke, kékszőrű, darvas, daru, sötétdaru, rigószőrű.”. A hím szarvasmarhát bikának, a nőstényt tehénnek nevezik. A bikák sötét, kormos színe 3-4 éves korukig alakul ki. A nyaka, az alkarja elülső része, a válla egyik része, valamit a mellkasa, marja s a hasa oldalt és alul feketés színű, vagy egészen fekete. A bikák szeme körül látható az „ókula”, a sötét karika. A bikák feje tetején göndör homlokszőr nőtt, a szempilláik, a fülek szegélyszőre és a farok bojtjuk is fekete; míg a teheneknél a fejtetőn a szőr hosszabb, s homlokkoszorút alkot. A magyar szürke szarvasmarha bőre palaszürke színű és rózsaszín lehet. A tenyésztéssel kapcsolatban a szájpadlás színe fontos, a palaszürke színt előnyben részesítik az állatok kiválogatásakor (lehet még rózsaszínű és foltos is a szájpadlás színe). Az ettől eltérő szájpadlásszín, vagy a túlságosan kormos szőrszín idegen behatásra utalhat, ezért a tenyésztők igyekeznek kerülni, szeretnék megőrizni a magyar szürke szarvasmarha egységes kinézetének a megőrzésére. A szőrzetük színe évszakonként is váltakozhat: nyáron rövidebb, vastagabb és egyenes, míg télen tömöttebb és hosszabb. A testalkatukról szólva, a magyar szürke szarvasmarha alkata zömök, a nyakuk hosszú, keskeny és izomszegény. A tenyésztők különben nem kedvelik a nagyon tömött izomzatot. Az állatok mellkasa mély és szintén hosszú, a szügye széles, izmos. A farkuk hosszú, bojtos. A bikák testtömege 700-900 kilogramm, míg a teheneké 550-600 kilogramm lehet. A magyar szürke szarvasmarha több típusa ismert, így a külleme is változó. A tenyésztők „kedvence” az egyenes profilvonalú fej, amit széles homlok és fejtető jellemez, kissé kiálló szemboltokkal. Nagyon fontosnak tartják a széles szarvtőt. Ezeknek az állatoknak gyakran, hosszú, harmonikus alakulású szarva van, ekkor beszélünk „címeres” szarvakról. Több típusa ismert a szarvaknak, megkülönböztetnek: táblás, csákó, gallyas, lant alakú valamint bajusz, balog, csutak, kecske, kukora, nyársas, pödrött, pörge, sodró, sodrott és tulipán, tülkös és villás szarvakat. Az ivartalanított hím állatokat ökörnek nevezik, fiatalabb korukban pedig ezeket az állatokat hívják tinónak. Az ökör szarva a leghosszabb, akár méteresre is megnőhet, ezután következik a bikáé, ez 50-70 centiméteres lehet, s a tehén szarva a legkisebb, legrövidebb. A szarvak színe a kifejlett egyedeknél a tövén piszkos fehér, középen fehér, a harmadától pedig sötét színű.

HOL ÉL? HONNAN SZÁRMAZIK?

A magyar szürke szarvasmarhák csoportját gulyának nevezik, a gulyát őrző ember a gulyás, s a marhahúsból készült étel a legendás magyar gulyás. Ennek továbbgondolt változata a gulyásleves, s az egyéb gulyásételek. A legnagyobb és leghíresebb gulyák az Alföldön, azon belül is a Fertő-Hanság Nemzeti Park, a Kiskunsági Nemzeti Park, és a Hortobágyi Nemzeti Park területén találhatók. Szikes pusztákon és füves területeken, rideg tartásban élnek itt a magyar szürke szarvasmarhák, ezen tájegységek természetvédelmi kezelésében is fontos szerepet játszva. A magyar szürke szarvasmarha eredetéről folyó viták még napjainkban sem zárultak le. Igyekeznek a régészeti leletekből meghatározni az eredetüket, ám figyelembe kell venni az állatok változékonyságát is (keveredések, alkalmazkodás miatt). Az első elmélet szerint már a honfoglaló magyarok állatai lehettek ezek a szarvasmarhák, hiszen a Feszty-körképen is szerepelnek; de figyelembe véve, hogy az csupán egy művészeti alkotás, nem régészeti lelet, nem elegendő bizonyíték. A későbbi régészeti leletek szerint valóban voltak a honfoglaló magyaroknak hasonló állatai, de azok kisebb termetűek voltak, a szarvuk is rövidebb, keskenyebb volt. Több elmélet is ismert, több leletet is találtak, egy szünet után legközelebbi a XIII. századból származik. Elfogadott tény, hogy a kisebb termetű magyar szarvasmarhák maradványai teljesen eltűntek a leletanyagból a tatárjárás körül. Egyesek szerint a szürke marha a kunok közvetítésével került hazánkba, ez is elképzelhető, mivel a kunok betelepülése egybeesik az újabb leletek felbukkanásával. A legújabb kutatási eredmények szerint mindegyik korábbi elméletben lehet igazság, hiszen több fajta is közrejátszhatott a mai magyar állatfajta kialakulásában (csakúgy a honfoglaló magyarok szarvasmarhája, mint a később betelepülteké, sőt, néhány őstulokbika is).

MIT ESZIK?

A magyar szürkemarhatartás legfontosabb feltétele, eleme a legeltetés. A friss, zöld eledel. Hosszú ideig tart a legeltetés, s addig semmiféle kiegészítő eledelt nem kapnak a szarvasmarhák, általában az első hóig. A fű minősége is fontos, de megfelelő nagyságú legelőterületre is szükség van ehhez: ez állatonként általában 1-től 10 hektárnyi nagyságú területet jelent. Az itatáshoz még napjainkban is gémes kutat használnak, de nem itatnak folyóvízzel elővigyázatosságból, hanem szivattyút is működtetnek. A magyar szürke szarvasmarha garantáltan BSE-mentes, vagyis nem betegszik meg a kergemarha-kórban, de ez csak úgy biztosítható, hogy tilos pl. bármiféle ipari eredetű termékkel (táppal, takarmánnyal) etetni.

MILYEN A HANGJA?

A szarvasmarha bőg, ezért mondják, hogy „bőg” a tehén, hangutánzó szóval: „bőőő”, „múúú”, „búúú”.

ÉRDEKESSÉGEK

A magyar szürke szarvasmarha (vagy magyar szürke marha) igazi hungarikum: Magyarországon őshonos, törvény által védett háziállat. Az Alföld világszerte ismert jellegzetességeihez tartozik.
2011-ben megtörtént a „magyar szürkemarha hús” oltalom alatt álló földrajzi jelzésként való nyilvántartásba vétele.
A világhírű húsa mellett elsősorban turistalátványosságként tartják a magyar szürke szarvasmarha gulyákat, s fajtamegőrzés céljából.
A magyar szürke marha rendkívül ellenálló a betegségekkel szemben.
A történelem során minden külföldi országban külön csodálatot vívott ki, Németországban például a vágásuk idején tilos volt másféle húst is feldolgozni, nehogy az keveredjen a kiváló minőségű magyar szürke marha húsával.
A magyar szürke szarvasmarha bikáinak szarvhegyére szarvgombot helyeznek, hogy ne tehessenek kárt egymásban, és azért is, hogy ne rojtollózzon ki a vége a gyakori földhányás miatt.
Nagyon sok magyar közmondásban, szólásmondásban szerepel a borjú, tinó, ökör, tehén, bika kifejezés. Általában az állatok valamely külső-belső tulajdonságából kiindulva. Ezek közül néhányat felsorolunk (a teljesség igénye nélkül): „Tanulj tinó, ökör lesz belőled!”; „Bámul, mint borjú az új kapura.”; „Ki fia-borja?”; „Komor, mint bika a járomban.”; „Bömböl, mint a bika.”; „Falu bikája”; „Bika vér (Erős, vörös bor); „Akié a tehén, azé a borju is.”; „A fehér tehén is éjjel fekete.”; „Egy tehén nem gulya.”; „Neki tehénkedett. (Dőlt)”; „Amelyik tehén sokat bőg, kevés tejet ád az.”; „Amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek.”; „Ökröt a szarván, embert a szaván lehet megfogni”; „Ökör iszik magában.”; „Sötétben minden tehén fekete.”.
Híres népdalunk ütemhangsúlyos verselésű szövege így hangzik: „Szeretnék szántani, / hat ökröt hajtani.”
Ezek az állatok több írónk művében is szerepelnek. Arany János híres hasonlata a Toldi című elbeszélő költeményében Toldi Miklósról, hogy: „Mint komor bikáé, olyan a járása.”. De ugyanebben a költeményben híres történet, mikor Toldi Miklós Pest utcáin megfékez egy elszabadult bikát.
Igen híres Radnóti Miklós verse, Mint a bika címmel.
Kedvelt vers kisgyermekkorban Móricz Zsigmond A török és a tehenek című költeménye.
Szintén híres Rónay György A tehén című verse.
A tehén című Victor Hugo-vers is igen népszerű (mi elsősorban Nemes Nagy Ágnes fordításában ismerhetjük).
A festészetben is felbukkan a híres magyar szürke marha gulya, vagy a tehén, esetleg külön a bika. Feszty Árpád: A magyarok bejövetele című híres festménye, a Feszty-körkép szekereket húzó ökröket ábrázol.
Csontváry Kosztka Tivadar: Vihar a nagy Hortobágyon című festményén a híres kilenclyukú híd előtt magyar szürke szarvasmarhák láthatók.
Piccasso híres festményén, a Guernicán nagy hangsúlyt kapott egy bika, mint a brutalitás szimbóluma; a Spanyolországban szokásos, kegyetlen, korábban oly híres bikaviadalokat is megörökítette Pablo Piccasso egy sorozatában.
A bikával való viaskodás, játékokról ismert egy falfestmény Kr. e. (Krisztus előtt) 1450-ből is (!), melyen egy hatalmas bika látható, amint éppen felugrik.
A gasztronómiát is megihlették az állatok nevei, létezik egy sütemény, amit „ökörszem”-nek neveztek el.
A madarak egyik családját „Ökörszemfélék”-nek hívják, s van is egy ökörszem nevű madárfaj.
Az ökörnyál a „pókok lebegő fonadéka”, mint egy „gyöngyházfényű, vékony fonal”, ennek segítségével terjednek a fiatal pókok úgy, hogy ez a fonadék száll a szélben.
Az ökör szavunk az ótörök eredetű „öküz” szóból származik.
A szlengben a buta embert a „marha” és az „ökör” szavakkal illetik, míg a „bőg” (mint a tehén) szavunk rokon értelmű szavai: sír, bömböl, zokog.