Racka juh

rackajuh

KICSODA Ő?

A magyar racka juh, korábbi nevén hortobágyi racka juh régi magyar juhfajta, egyes elképzelések szerint a honfoglaló magyarok állata volt. A Páros ujjú patások rendjébe, a Kérődzők alrendjébe, a Tülkösszarvúak családjába, a Kecskeformák alcsaládjába tartozó faj. Tudományos nevén Ovis aries strepsiceros hungaricus vagy Hortobagyensis (így ejtsd: ovisz ariesz sztrepsziszerosz hungarikusz, Hortobágyenzisz).

 

MIT JELENT A NEVE?

Az „ovis” juhot jelent, az „aries” bakot, kost, a „strepsiceros” zajongó, a „hungaricus” magyar. A racka szó nem túl hízelgő, újmagyarul „raci”, ami keveréket, korcsot jelent. Latinul a „rachiticus” szó gyengén fejlettet jelent. A „hortobágyi racka juh” elnevezés azért találó, mert a XX. század második felére a magyar racka juh állománya olyannyira lecsökkent, hogy szinte csak a Hortobágyon és környékén lehetett látni ezeket az állatokat.

 

HOGY NÉZ KI?

A „V” alakban elálló, egyenes, de sokszorosan csavart szarv mindkét nemre jellemző a racka juhoknál. Közepes testalkatú juhokról van szó: a kosok testtömege 55-75 kilogramm, míg az anyajuhoké 35-45 kilogramm. A kosok marmagassága 75 centiméter, az anyajuhok átlagosan 66 centiméter magasak. Szarvuk is kisebb a kosokénál: általában 30 centiméter hosszú, és 50-60 fokos szöget zár be. A kosok szarva ezzel szemben 0,5 méteres, és 90-110 fokot zár be. Brehm a rackák szarvait „dugóhúzószerű”-nek nevezi. A fehér racka juh szarvai viaszsárgák, melyeken előfordulhatnak sötétebb csíkok. A rackajuh gyapja durva, tincses szerkezetű (mondhatnánk: zsinóros), a szőre hosszú (25-30 centiméter). A színeit tekintve két fajtaváltozatot említenek: fehéret és feketét. Brehm részletes leírása szerint a racka juhok bundája (gyapja): „…vörhenyes, barnaszürke, fekete, szennyessárga vagy fehér.”. Rögzítette továbbá, hogy „a fej és lábak barna, fekete, vörhenyes vagy fehér szőrzettel fedettek.”. A racka juh fehér változatának a gyapja jórészt krémfehér, a pofája és a lábai világosbarnák (még pontosabban „a bőrsárgától a fényes világosbarnáig” terjed ez a szín). A fehér rackák születésükkor teljesen barnák, vagy elöl barnák, hátsó részükön pedig sárgásfehérek. Ennek a változatnak a gyapja a hosszabb és hullámosabb, mint a fekete rackáé. A fehér racka juh színe egészen pontosan piszkosfehér. A szemhéja, a szája, a szájpadlása és az orrtükre sötétrózsaszín. (A könyvünkben ez a fajtaváltozat szerepel.) A fekete színváltozat ritkább, ezek a juhok, bárány koruktól kezdve teljesen feketék (a gyapjuk), s a bőrük, a nyelvük és a körmeik pedig palaszürkék. Az újszülött kis bárányok bundája csigavonalba penderül. A nyár folyamán a fekete szőrszálak végei esetleg kivörösödhetnek. Egyéves koruk után a fekete rackáknál „ősz” szálak jelennek meg, úgynevezett „darusodásnak” indul a gyapjuk. A racka juhok törzse szinte téglalap alakú, de se nem zömök, se nem nyúlánk. A hátuk keskenyebb a többi juhfajtáénál. A lábaik a közepesnél hosszúbbak, vékonyak, de erősek. Bőrük finom tapintású és rugalmas. A kosok orrvonala kissé domború, míg az anyajuhok arcéle szinte egyenes. A szemeik enyhén kinnülők, de nem dülledtek. Élénk tekintetük van.

 

HOL ÉL? HONNAN SZÁRMAZIK?

A magyar racka juh fajtájának gyökerei Kr. e. (Krisztus előtt, időszámításunk előtt) 4. évezredig nyúlnak vissza. Az akkori Mezopotámia területén élt egy gyapjas, egyenes szarvú juh, ami a mi rackánk ősének tekinthető. Arra azonban nincsenek megbízható adatok, hogy miként került be a fajta a Kárpát-medencébe. Egyesek szerint a honfoglalókkal érkezett, mások csupán azt állítják, hogy ázsiai eredetűek, s a népvándorlás idején terjedtek el. A fajta őse mindezek szerint az „arkal” vadjuh lehetett, amelynek élőhelye Délnyugat-Ázsia volt (itt ment végbe a juhok háziasítása). A racka juhok szarvának alakjával kapcsolatban is hasonló vita alakult ki: míg egyes kutatók szerint mutáció eredménye a csavart szarv, mások szerint más népek (pl. a törökök) révén érkezett be ez a fajta. Az élőhelye ma Magyarországon az Alföld tájegységünk: a Fertő-Hanság Nemzeti Park, a Körös-Maros Nemzeti Park, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, természetesen, s természetesen a Hortobágy.

 

MIT ESZIK?

A racka juhokat a kedvező időjárású évszakok alatt (a legelő „megerősödésétől” a „tartós hideg beálltáig”) pásztoroló legeltető életmódban tenyésztik, télen pedig belső takarmányozással.

 

MILYEN A HANGJA?

A juhok bégető hangot adnak ki, mely így szól: „beee, beee”.

 

ÉRDEKESSÉGEK

Két fehér színű racka juh utódjának a színe mindig fehér lesz, viszont a fekete nyájakban előfordulhat fehér bárány.
A racka juh fajtáinkat (a feketét és a fehéret is beleértve) a földművelésügyi és vidékfejlesztési, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszterek együttes rendeletének a hatásaként napjainkban már védett és őshonos állatként kezeljük (vagyis igazi hungarikumok).
A „kos” hímivarú juhot jelent, míg a „jerke” a nőivarú juh, az „anya” vagy „anyajuh” a kifejlett nőivarú juh. Az „ürü” az ivartalanított kos.
A pásztoremberek subája és kucsmája a racka juh gyapjából készül.
Az 1983-ban megalakult Magyar Rackajuhtenyésztő Egyesület célját a következőkben határozták meg: „A magyar rackajuh létszámának növelése és fajtatisztaságában való fenntartása, génbankként történő megőrzése.”
Az 1991-ben alakult, 1995-től tenyésztőszervezeti elismerést kapott Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség Tenyésztési Programjában szerepel az őshonos juhfajták között a hortobágyi magyar racka (fehér, fekete) juh és a gyimesi racka juh fajta standard leírása is.
Kizáró okok lehet a törzskönyvezésből: a meghatározott paraméterek nem teljesülnek; a fajtára jellemzőtől eltérő általános küllemi vagy gyapjúhibák; a szarvatlanság; a fajtajelleg leírástól eltérő súlyos szarvhibák; gyapjús mellső láb; a fehér színváltozat esetén a fekete foltok a testen, vagy szürke foltok bárhol, tarka pofák, lábak vagy fülek; a szürke szín bármely árnyalata a fejen és a lábakon. Fekete színváltozat esetén fehér folt a testen, fejen vagy farokvégen; fiatal korban már megjelenő erős tűzdeltség a bundában (színes); vagy a lapos és nagyobb szőrfogók a bárány prémjén (a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség: „Hortobágyi racka (fehér, fekete) juh” alapján.)
A rackákat főként a genetikai tisztaság megőrzéséért tenyésztik (hogy a fajta külső/belső jegyei ne változzanak keveredés miatt).
A magyar racka juhokat több helyen turistalátványosságként mutatják be.
A magyar racka juhok létszáma az 1870-es években elérte a 4,5 milliót – ez igen jó. A rackajuhok tejtermelése igen jó.
Brehm szerint a racka általában „roppant edzett, ellenálló, igénytelen jószág”. Szívósságát, ellenálló képességét általában kiemelik.
A rackajuhok csoportjába tartozik az Erdélyben kialakult gyimesi racka is. A havasi vagy oláh rackát („curkán” – Brehm), főleg főleg Erdélyben és a Felvidéken tenyésztik, de az Alföldön is előfordul.
A havasi racka juh valamivel kisebb és zömökebb az alföldi fajtatársánál. A havasi racka juhok közül a kosok csigás szarvúak, az anyajuhok vagy „suták” vagy „kecskeszarvúak” (szintén Brehm alapján).
A havasi racka bundája finomabb, selymesebb, már Brehm is megemlíti, hogy jobban nemezelhető, mint az alföldi racka juh gyapja. Erdélyben ebből állítják elő a csergét (szőnyeg), vagy a durvább szövetet (cundra), de harisnyákat is készítenek belőle.

 

FELHASZNÁLT IRODALOM:

Brehm: Az állatok világa. 1. Juhok (Ovis L.)

http://mek.niif.hu/03400/03408/html/257.html

Letöltés dátuma: 2018. március 3.

Hortobágyi Nonprofit Kft.: Magyar racka juh

http://www.hortobagy.eu/hu/regi-magyar-haziallataink/juhok/magyar-racka-juh/

Letöltés dátuma: 2018. március 3.

A racka szarva egyedülálló a világon

https://www.agroinform.hu/allattenyesztes/a-racka-szarva-egyedulallo-a-vilagon-13673

Letöltés dátuma: 2018. március 3.

A magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja: Őshonos háziállat fajták

http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=menu_595

Letöltés dátuma: 2018. március 3.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_racka_juh

Letöltés dátuma: 2018. március 3.

Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség: „Hortobágyi racka (fehér, fekete) juh”

https://mjksz.hu/fajta/hortobagyi-racka-feher-fekete-juh

Letöltés dátuma: 2018. március 3.

Polgár Péter, Toldi Gyula: Juh- és kecsketenyésztés. A juh elnevezései kor, ivar, hasznosítás szerint. Pannon Egyetem; Kaposvári Egyetem, 2011.

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0059_juh_es_kecsketenyesztes/ch03s02.html

Letöltés dátuma: 2018. március 3.