SAMU és JACK
KIK ŐK?
Samu és Jack aranysakálok (népi nevükön nádi farkasok vagy toportyánok, toportyánférgek), az Emlősök osztályából, a Ragadozók rendjéből, a Kutyafélék családjából. Tudományos nevük: Canis aureus L. (Ejtsd: „kánisz aureusz el”).
MIT JELENT A NEVÜK?
A Canis aureus L. latin kifejezésből a „canis” szó kutyát jelent míg az „aureu” szó az arany megfelelője. Tehát szó szerinti fordításban aranykutya lenne a neve. A sakál szó eredetileg a perzsa „shigal” szóból a törökök vettek át „sikal” névvel (Brehm: Az állatok világa). A sakál szó további érdekessége, hogy sok nyelven hasonlóan hangzik: angolul „jackal”, bolgárul: „чакал”, németül „schakal”, franciálul „chacal”, afrikaans nyelven „jakkals”, orosz és belarusz nyelven is „шакал”, horvátul „šakal”, lengyelül „szakal”. Stb.
HOGY NÉZNEK KI?
Egy kifejlett aranysakál testhossza 65-105 centiméter, a marmagassága pedig 45-50 centiméter. A farka 22-30 centiméter hosszú, közepesen lompos. A testtömege 7-15 kilogramm lehet, s a kanok (így nevezzük a hímeket, csakúgy, mint a kutyák esetében) kissé nehezebbek, mint a szukák (nőstények). Az aranysakálok minden bizonnyal szép, aranybarna bundájukról kapták a nevüket. Brehm szerint ez a szín „szennyesfakó” vagy „szürkés sárga, mely „a háton és a törzs két oldalán feketébe hajlik”, viszont a két „testoldal”, a combok, a lábszár, csakúgy, mint a fej két oldala és a nyak „élénk aranysárga”. Az aranysakálok hasa és farka szürkésfehér, a farkuk vége fekete színezetű. Fekete a bőrük a szemük és a szájuk körül is. A felső ajkaik körül egy fehér sáv látszik, s a nyakukon és a mellkasukon világosabb az egyébként dúsabb szőr. Brehm érzékletes leírása szerint az aranysakál „…arcorra a farkasénál keskenyebb, de tompább, mint a rókáé. Bolyhos farka a sarkáig lóg”. Sokak szerint az aranysakálok fejformája a rókáéhoz hasonlít. Az aranysakálok állkapcsa sokkal finomabb és gyengébb, mint a farkasé. A testfelépítésük, méreteik tekintetében az aranysakálok a róka és a farkas között állnak. A füleik egészen kitűnhetnek, mikor levedlik a téli bundájukat, és kizárólag a rövidebb szőrzet miatt látszanak nagyobbnak. Az aranysakálok különös ismertetőjele a talppárnájuk. Főként a mellső lábaikon látszik jól, hogy a két középső ujjaiknak az ujjpárnái összenőttek. Ez különbözteti meg a lábnyomukat pl. a rókáétól.
HOL ÉLNEK? HONNAN SZÁRMAZNAK?
Az aranysakálok Európában és Ázsiában is előfordulnak. Egyes források szerint kizárólag Európa dél-keleti részén élnek, s Magyarországon alig tűnnek fel, bizonyos megyéket jelölnek csupán meg tartózkodási helyükként. Magunk is bizonyíthatjuk, hogy az aranysakálok mára már visszatelepültek hazánkba, hiszen ha előfordult is, hogy kihaltnak nyilvánították a fajt, ma már az ország bármely területén felbukkanhatnak. Őshonos fajról van szó, mely egyes kutatások alapján (Kormos, 1912) már a jégkorszakban is jelen volt a mai Magyarország területén. Előbb kiszorultak (a huszadik század elején, a folyók szabályozása, valamint a nagyobb kiterjedésű területek felszántása, legelővé művelése miatt), majd a huszadik század végére (az 1990-es években) újra megjelentek az országunkban. Az aranysakálok kedvelik a fákkal tarkított pusztaságot, a bokorerdőket, a nehezen áttörhető bozótosokat, de főként a nedves, nádszegélyezte területeket, vagy a félsivatagot is. Általában kerülik a nyílt terepet is és a sűrű erdőket is (előbbit valószínűleg, mert nem tudnak rejtőzködni, az utóbbiban viszont nem lelhetőek fel kedvenc zsákmányaik). Tulajdonképpen a táplálék fellelhetősége határozza meg lakóhelyüket. Brehm szerint az aranysakálok Ázsiából származnak.
MIT ESZNEK?
Az aranysakálok ragadozók, de olyan változatos és hosszú a tápláléklistájuk, akár egy mindenevőnek. Kedvelt zsákmányaik a rágcsálók (egerek, pockok), de nem vetik meg a kisebb testű madarakat vagy az elhullott vadakat (őzeket, dámszarvas, vaddisznót) sem. Ritkán előfordulhat, hogy ezek közül szervezetten elejtenek egy-egy fiatal példányt. Táplálkoznak azonban puhatestűekkel, ízeltlábúakkal, sőt halakkal, haltetemekkel, rovarokkal, növényekkel is (fogyasztanak gyümölcsöket, almát, körtét, dinnyét, de legelnek füvet, esznek gombát, gabonát, vagy kiássák tavasszal a különböző növények hagymáit, gumóit). Kimutatták már, hogy kétéltűeket, hüllőket is, de nyulat, fácánt és vízi vadakat valamint tojást is elfogyasztanak. A kölykök az első két hétben anyatejen élnek, két hét után az anyjuk által visszaöklendezett táplálékot kapják, ezután vesznek csak magukhoz szilárd eleséget.
MILYEN A HANGJUK?
Az aranysakálnak egyetlen más fajhoz sem hasonlítható a hangja. Éles, visító, vonyító, olykor ugató hangot hallatnak. Ezt szinte fülsüketítőnek érezhetjük, s csakúgy, mint kutyarokonaik, az aranysakálok is képesek egymást hallva egyszerre rázendíteni pl. napnyugta után, vagy akár egész éjszaka is hallathatják a hangjukat.
ÉRDEKESSÉGEK
Az aranysakálokra jellemző az úgynevezett alloparentális utódgondozású család, ez azt jelenti, hogy a korábbi alomból született, már idősebb kölykök (fiatalok) segítenek a szülőknek kisebb testvéreik felnevelésében.
Az aranysakálok fel tudják borzolni a szőrüket, így nagyobbnak tűnhetnek.
Tudni lehet az aranysakálokról, hogy előszeretettel merészkednek a falvakba, az emberek közelébe, s különböző ennivalókat lopnak, sőt, néha ehetetlen tárgyakat is.
Bizonyos keleti kultúrákban az aranysakálokat ugyanolyan ravasznak tartják, mint a rókát.
Az aranysakálok kotorékokban élnek, melyeket vagy maguk ásnak ki, vagy átveszik más állatokét, pl. rókáét, borzét. Az ilyen kotorékok gyakran 3-5 méter mélyek is lehetnek, s bár több bejáratuk van, csak egyet használnak.
A sűrű bozótosban (ahol szintén előszeretettel laknak) való átkeléshez a sakálok gyakran használnak közös „alagutat” vaddisznókkal, vadmacskákkal, borzokkal.
Hazánkban az aranysakál vadászható, de a szaporodási időszakba védelmet élvez.
Az aranysakáloknak mind a négy mancsán összenőtt a középső ujjak talppárnája.
Ezekkel az állatokkal verekedett meg Toldi Miklós Arany János művében.
Az aranysakálokról szól az „Ordít, mint a fába szorult féreg.” szólásuk is. „Ordít, mint a fába szorult féreg.” a csapdába esett aranysakálra utal. A féreg az aranysakál egyik népi nevét, a toportyánférget jelenti, a fa itt a csapdát jelöli.
FELHASZNÁLT IRODALOM:
Alfred Brehm: Az állatok világa. 2. Kutyák (Canis L.) – MEK (Digitális Kiadás)
http://mek.oszk.hu/03400/03408/html/429.html
Heltai Miklós – Szűcs Eleonóra – Lanszki József: Sakál vagy róka? (Kutatási jelentés) Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék – Kaposvári Egyetem, Ökológiai Munkacsoport, 2001 (?)
http://vadasz.info.hu/tudomany/sakalelterjedes.pdf.,
Letöltés ideje: 2017. 02. 14.
http://index.hu/belfold/2016/02/16/visszatert_budapestre_az_aranysakal/
http://www.origo.hu/tudomany/20101011-tobb-ezer-aranysakal-el-magyarorszagon.html
https://hu.wikipedia.org/wiki/Aranysak%C3%A1l
http://www.ng.hu/Termeszet/2014/08/regiuj_faj_hazankban_aranysakal_
O. Nagy Gábor: Mi fán terem? Akkord kiadó, Budapest, 2011.
