Kedves Szülők, Nagyszülők, Keresztszülők!
Kedves Rokonok! Kedves Nevelőszülők!
Weboldalunk a gyermekek ismereteit kívánja bővíteni a Lórika kalandjai Magyarországon című meseregényben szereplő állatokkal kapcsolatban.
Az állatok illusztrációira kattintva érdekes információkat olvashatnak róluk. Bemutatásukat alapos kutatómunka előzte meg, a gyermekek minél pontosabb tájékoztatása céljából.
Az oldalon látványos rövidfilmeket nézhetnek az állatokról, bepillanthatnak az illusztrátorok munkájába a Galériában, amit folyamatosan érdekes albumokkal töltünk fel. Itt fényképes beszámolókat is láthatnak a könyvvel kapcsolatos eseményekről, ismeretterjesztő kirándulásainkról, de olvasóink fotóit is közöljük. Az Állati Hírek menüpont alatt érdekes, a közelmúltban megjelent híreket is olvashatnak az állatszereplőkről. A Lórika Hírek menüpontban könyvbemutató írásokat olvashatnak, s beszámolókat író-olvasó találkozókról, iskolai, óvodai eseményekről.
A Pedagógusoknak menüpont alatt ingyenesen letölthető feladatlapok hivatottak próbára tenni a könyv témáival kapcsolatban megszerzett ismereteinket.
A meseregényünk Facebook-oldalát itt, a honlapon is nyomon követhetik, jobb oldalon egy kis ablakban. A gördítősáv használatával az idővonalon közzétett valamennyi bejegyzésünket nyomon követhetik.
Néhány szóban a meseregény születéséről
A tündérmesék korszakából kinőtt gyermekek milyen történetekre vágynak? Miről meséljünk a kisiskolásoknak? Miről szóljanak az első önálló olvasmányélményeik? Kire bízom a gyermekem, ha hagyom egyedül olvasni? Önök elolvassák gyermekük könyveit, mielőtt azokkal kettesben hagyják őket? Tudják, hogy miféle kérdések foglalkoztatják őket az olvasott történetek kapcsán? Biztos, hogy az iskolás gyermek már nem igényli a mesét? Hány éves korig fontos az otthoni közös mesélés, beszélgetés lefekvés előtt? Véleményünk szerint az általános iskolák alsó tagozatán tanuló gyermekek számára ugyanolyan fontos az esti mese, mint korábban.
Nagyon érzékeny időszak a gyermekek életében az a pár év, amikor a tündérmesékből már valóban kinőttek, az érdeklődésük más irányba fordul, de még nagyon kicsik ahhoz, hogy a felsősök, sőt, nyolcadikosok vagy a középiskolások „vagány” ifjúsági regényeit olvassák. Korai még, hogy randevúkon, sminkelésen járjon az eszük, vagy popsztárokat bálványozzanak és másoljanak; de kikérik maguknak, hogy ők „már nem kicsik”.
Ennek a korosztálynak (8-12 éves korig) szól a Lórika kalandjai Magyarországon című könyvünk, mely a Lórika kalandjai című meseregényünk folytatása.
A regényírást – természetesen – hosszú kutatómunka előzte meg, melynek során mindannyian ellátogattunk a könyvben szereplő helyszínekre, ismerkedtünk az állatszereplőkkel, nagy hangsúlyt fektettünk a személyes tapasztalatszerzésre is.
Egy év alatt készültek el a könyv fotó-realisztikus illusztrációi; számos fényképet, videofilmet megtekintettünk, szakirodalmat (többek között) kutatási beszámolókat olvastunk, s személyes tapasztalatainkat is felhasználtuk, míg valamennyi állatszereplőt valósághűen ábrázoltuk.
Az írónő fejezetekre tagolta a könyvét, így az alkalmas esti mesélésre is; de sikerélményt jelent a rövidebb olvasmányokhoz szokott kisiskolás gyermekek számára is. Ez a tagolás mintegy átvezetés a regények világába, hiszen a történetek egyetlen regényfolyamot alkotnak, nem nélkülözik a folytonosságot.
A könyv születése közben az írónő néhány nagyon fontos szempontot figyelembe vett:
- A gyerekek izgalmas történetekre vágynak, fordulatos cselekményre, bonyodalmakra, konfliktusra, s olyan veszélyhelyzetre, ami a mesében mindig szerencsésen végződik;
- Varázslatos közbeavatkozást, megható pillanatokat, mókás helyzeteket és megnyugtató megoldást remélnek, de közben észrevétlenül tanulni is vágynak, hiszen kíváncsiak;
- Szívesen fedezik fel a környezetüket, mindenre fogékonyak;
- Meggyőződésünk, hogy a gyerekek általában szeretik az állatokat, ezért szívesen merülnek el titokzatos világukban;
- Érdekli őket minden apróság, melynek segítségével közelebb kerülhetnek a nem egyszer rajongásig szeretett kedvenceikhez;
- Felfedező kedvük, kalandvágyuk határtalan: szívesen hallanak/olvasnak számukra addig ismeretlen, de létező állatokról, növényekről, helyszínekről;
- A gyerekek eleve fogékonyak az erkölcsi jóra, ezért kedvelik a tanmeséket, az állatmeséket, mert megerősítést nyernek általuk;
- Az erkölcsi nevelésen túl rendkívül fontosnak tartjuk a környezeti nevelést: ebben a könyvünkben is természetvédelemre, állatvédelemre buzdítjuk az olvasóinkat;
- Az első könyvünkhöz kapcsolódó író-olvasó találkozók tapasztalatait is igyekeztünk felhasználni, ugyanis a gyerekek egyértelműen kinyilvánították a folytatással kapcsolatos reményeiket. Drajkó-Sárosi Kinga minél több, a valóságban is létező állat szerepeltetésével igyekezett szőni a történet fonalát.
