Kedvenceink

VILI

Vili

KICSODA Ő?

Vili az egyik legnépszerűbb magyar kutyafajta: rövidszőrű magyar vizsla. A Kutyafélék családjából származik, ujjon járó, emlős, ragadozó faj tagja. Egy már kihalt faj, a szürke farkas háziasított formája. A kutya tudományos neve: Canis familiaris (ejtsd: kanisz familiárisz). Közelebbről Vili egy közepes termetű vadászkutya (világszerte az egyik legismertebb). Az FCI, a Nemzetközi Kinológiai Szövetség (franciául: Fédération Cynologique Internationale (FCI)) egy belgiumi székhelyű nemzetközi ebtenyésztő egyesület. 80 tagországa van, s 335 kutyafajtát tartanak nyilván. Az ő besorolásuk szerint a vizsla a VII. fajtacsoportba tartozik. Egészen pontos leírása a vizsláknak az interneten a Magyar Vizslaklub weboldalán található, ott áll ez a fajtát tisztázó szöveg is: „Két magyar vizsla fajta létezik: a RÖVID SZŐRŰ MAGYAR VIZSLA (FCI 57./D.) és a DRÓTSZŐRŰ MAGYAR VIZSLA (FCI 239). A magyar vizslának hosszú szőrű változata nincs.”.

MIT JELENT A NEVE?

Az általános tudományos nevén a kutya Canis familiaris, melyből a „canis” jelentése kutya, míg a „familiaris” családiasat jelent. A magyar neve, a vizsla visszavezethető a „vigy”, „vizs”, „vis” szavakra, melyeknek a jelentése vigyáz, vagy vizslat (fürkész, kutat, szimatol). Érdekes még, hogy angolul a vizslát „gun dog”-nak, azaz „fegyveres kutyának” nevezik, ami azt jelenti, hogy fegyverrel vadászó. Ennél sokkal kifejezőbb, inkább megragadja a vizsla ismert tulajdonságát, tevékenységét német neve, mely így hangzik: „der Vorstehhund”, jelentése: „előre vadat álló kutya”. Ez utalás arra, amikor a vizsla úgy áll, akár egy nyílvessző. Mikor a vadat kifürkészi, felfedezi, akkor felveszi az úgynevezett jelzőpózt (angolul „pointing”, jelentése: mutatás), ilyenkor a feje és a farka mozdulatlan, s egy síkban van a hátával, s általában egyik mellső lábát felemeli. A vizsla francia neve a „Chien d’arrêt” a német elnevezéssel azonos jelentésű.

HOGY NÉZ KI?

A hímeket a kutyáknál kanoknak, a nőstényeket szukáknak nevezzük. A rövidszőrű magyar vizsla kanok általában 58-64 centiméter marmagassággal rendelkeznek, míg a szukák 54-60 centiméteres marmagassággal élnek. A fajtaleírás szerint középnagynak számító kutyafajta. Ezeket az adatokat (csakúgy, mint a továbbiakat is) a Rövidszőrű magyar vizsla fajtaleírásából idézzük fel, az FCI Standard Bizottsága által elfogadott módosítás alapján. A rövidszőrű magyar vizsla „elegáns, nemes megjelenésű, zsemlesárga, rövidszőrű vadászkutya. Inkább könnyed felépítésű (csontozat), száraz, szikár izomzatú, a szépség és erő harmóniáját tükrözi” – írja a szabályzat. A rövidszőrű magyar vizsla színe zsemlesárga. A standard részletesen leírja a kutya kívánatos megjelenését: a csontozatát tekintve ez a kutyafajta könnyed felépítésű, az izomzata „szikár”, száraz. A vizsla a standard szerint a „szépség és erő harmóniáját tükrözi”. A standard rögzíti a legfontosabb méretarányokat, melyek szerint „a testhossz meghaladja a marmagasságot”; a mellkasmélység kisebb a marmagasság felénél; az arcorri rész „rövidebb, mint a fejhossz fele”. A standard a kutya fejének minden részét szabályozza: az agykoponyát (fejtető, szemboltív); az arckoponyát (orrtükör, fang, állkapocs, fogak, pofa, szemek, fülek); valamint a nyakát, a törzsét (mar, hát, ágyék, far, mellkas, ezen belül is a szegycsont, a bordák), az alsó vonalat is. Leírja a farok, a végtagok kívánatos állását, izmosságát, feszességét. A kutya bőre, a szőrzete és a kutya méretei is fontosak. A standard megfogalmazza a kutya külsőségeivel, felépítésével kapcsolatban a „súlyos” hibákat, valamint a tenyésztésből „kizáró” hibákat.

HOL ÉL? HONNAN SZÁRMAZIK?

A rövidszőrű magyar vizsla őse egy mára kihalt vadászkutya volt, ez a fajta már a honfoglaló őseinket is kísérte vadászataik alkalmával. A török hódoltság korában kereszteződött a magyar kutyafajta a törökök sárga színű vadászkutyájával (shougli-nak hívták), s így alakult ki a mi magyar vizslánk alaptípusa. Ezután tenyészteni az 1700-as években kezdték, egy Angliából származó spanyol vizsla bevonásával. Ekkoriban még gesztenyebarna és fehér színű volt a szőre. Később az állomány nagyon megfogyatkozott, ezért újabb kutyafajtákat vontak be a tenyésztésbe: a pointert és a német rövidszőrű vizslát. A rövidszőrű magyar vizsla Magyarország hivatalos kutyafajtája. 1920-ban kezdték meg a törzskönyvezését, 1928-ban megszületett az első fajtaleírás, s az FCI 1935-ben jegyezte be a hivatalosan elismert kutyafajták közé. Nagy népszerűségnek örvend Nyugat-Európában is, sőt, napjainkra már állománya él az Amerikai Egyesült Államokban is.

MIT ESZIK?

A legfontosabb kitétel, hogy a kutyák előtt mindig legyen friss, tiszta víz. A kutyák alapvetően húsevők volnának, a húson kívül állati eredetű tápanyagokat kedvelnek (tojás, tejtermékek, zsír), de mivel kb. 150 ezer éve az emberrel élnek együtt, ezért elfogadják a növényi táplálékot is (zöldségek, gabonafélék). Ma már inkább a kimondottan kutyák számára készített táppal és konzerveledelekkel etetik őket. A vizslák táplálkozásával kapcsolatban fontos, hogy kölyökkorukban ne kapjanak túl „dús” tápot. Ne tartalmazzon a táp túl sok fehérjét (max. 26%) és zsírt (max. 15%). Fontos továbbá az A vitamin, a vizsla színe miatt, de ebből sem szabad túl sokat adni nekik, mert esetleg túl sötét lesz a szőrük színe, amely már nem felelnek meg a vizsla standardszínének. Mind több tenyésztő szerint ezért a legjobb az otthon, külön a kutya számára főzött étel, hiszen az nem okozhat a kutyánál pl. allergiát.

MILYEN A HANGJA?

A rövidszőrű magyar vizsla ugatni, morogni és nyüszíteni képes.

ÉRDEKESSÉGEK

A rövidszőrű magyar vizsláról azt állítják, hogy univerzális vadászkutya, valamennyi vadászkutya képességét, sajátosságát tudja produkálni.
A vizslák megmutatják a vadásznak az általuk észlelt vadat, ezt hívják angolul „pointing”-nak, jelentése: mutatás.
Magyarországon a vizslák a tíz legkedveltebb kutyafajta között vannak, de egyre népszerűbbek nemcsak Nyugat-Európában, hanem a tengerentúlon (az Amerikai Egyesült Államokban) is.
A magyar vizslák értelmesek, barátságosak, kedvesek, sportosak, nagy a mozgásigényük.
A vizslák rendkívül intelligens, tanulékony kutyák, s jó barátai a gyerekeknek, érzékenyek, alkalmazkodóképességük is kitűnő.
A vizslák házőrzésre nem alkalmasak, a betolakodót is képesek kedvesen fogadni, éppúgy „körülrajongani”, mint a családtagokat.
A rövidszőrű magyar vizsla igazi „kanapéspecialista”, nem tűri jól a hideget, s amint a lakásban otthon érzi magát, rögtön a heverőt, a kanapét, az ágyat nézi ki magának. Híres vizslaszereplő Bálint Ágnes 1973-as gyermekregényében Frakk, ő a magyar papírkivágásos rajzfilmsorozat főszereplője, ezt 1971-1985 között vetítette a Magyar Televízió, a címe Frakk, a macskák réme volt. A forgatókönyvet szintén Bálint Ágnes írta.
Az Írónőnek és családjának valóban volt egy Frakk névre hallgató rövidszőrű magyar vizslája.
Híres vizsla volt a Homoki Nagy István (Dr. Homoki Nagy István Kossuth-díjas rendező, operatőr, író) természetfilmjeinek sztárja, az aranyszívű vizsla, Fickó, aki barátaival, egy tacskóval, Pletykával és Nimróddal, egy héjával bonyolódik különféle kalandokba. Több kaland-természetfilmet is forgattak az állatszereplőkkel („Cimborák – Nádi szélben” (1958) és „Cimborák – Hegyen-völgyön” (1960)).

FELHASZNÁLT IRODALOM:

A rövidszőrű magyar vizsla fajtaleírása. FCI 57/D. sz.

Az FCI Standard Bizottsága által elfogadott módosítás.

Fordította: Weit Péter, Uwe Fischer és Dr. J.-M. Paschoud

http://magyarvizslaklub.hu/A-rovidszoru-magyar-vizsla-fajtaleirasa/