LILI
KICSODA Ő?
Lili egy bütykös hattyú. Tudományos nevén Cygnus olor. A Madarak osztályából, a Lúdalakúak rendjéből, a Récefélék családjából, a Lúdformák alcsaládjából származik.
MIT JELENT A NEVE?
A Cygnus olor latin elnevezés bütykös hattyút jelent magyarul. A Cygnus szó főnév, a hattyú latin megfelelője, s a görög mitológiából ismert „Küknosz” névre vezetik vissza. (Ő volt az a szerelmes ifjú, aki annyiszor bukott a folyó vize alá szerelmesét kutatva, hogy végül Zeusz megszánta, s hattyúvá változtatta. Később háromszor is felbukkant a név: Poszeidón, Árész és Apollón egyik fiát is Küknosznak hívták.) Az olor pedig a bütykös szót jelenti. Érdekes, hogy a magyar „hattyú” szóhoz hasonló az állat megnevezése több ugor nyelvben is. (Pl.: a csagatáj török nyelvben a „kotan” szó hattyút jelent, manysi nyelven „hotan” ugyanez a szó. A mai török nyelvben még „borzas gödény”-t is jelent a „kotan”).
HOGY NÉZ KI?
A bütykös hattyú egyike a legnagyobb testű, repülni képes madaraknak. A teste 145-160 centiméter hosszú (Brehm 180 centiméteresnek adta meg.), a szárnyfesztávolsága (a kitárt szárnyai hossza) pedig 208-238 centiméter (Brehmnél ez 260 cm.). A testtömege 9–14 kilogramm, a tojó valamivel kisebb a hímnél, 7–11 kilogramm. Hosszú, karcsú nyaka (nyakcsigolyáinak száma akár 23 is lehet), s a fejével egyenlő hosszúságú csőre van. A bütykös hattyú tollazata tiszta fehér, a szeme barna. A fiatal hattyúk színe gyakran szürke, s csak a teljes vedlés után változik át fehérré, amikor elérik az ivarérettséget. A bütykös hattyú csőre vörös színű. Jól látható rajta a két fekete pötty és a csőre hegye is fekete. A lábai, amin széles úszóhártyák segítik a vízi életmódját, vagy tiszta feketék, vagy barnás színűek. A csőre tövén egy fekete bütyök látható, innen kapta a faj a nevét. A hímek csőrén valamivel nagyobb a bütyök, mint a nőstényekén, s a bütyök „kantárja” (szegélye) is fekete, egészen a szemekig.
HOL ÉL? HONNAN SZÁRMAZIK?
A mocsaras és vizekben gazdag területekről, Közép-Európából származik. Őshonos Európában és Nyugat-Ázsiában, de betelepítették más földrészekre, más területekre is. Így találkozhatunk vele Izlandon, Feröer szigetén, de az Amerikai Egyesült Államokban, a Dél-afrikai Köztársaságban, Ausztráliában és Új-Zélandon is.
MIT ESZIK?
A vízinövények magvait és egyéb részeit a tó fenekéről is ki tudja tépni hosszú nyaka miatt, de szívesen fogyaszt rovarokat, férgeket, kagylókat, kétéltűeket és halakat is.
MILYEN A HANGJA?
A területét védendő fenyegetően sziszeg. Félelmében rikácsol, magas hangon hápog, akárcsak a többi lúdféle. Párzás közben a nőstény szörcsögő hangot ad ki. Megfigyelték, hogy repülés közben hosszú, fütyülő hangot ad ki, ez valójában az evezőtollak súrlódásának hangja.
ÉRDEKESSÉGEK
A bütykös hattyú Dánia nemzeti madara.
Az ókori Görögországban a hattyú Apollón isten jelképe és szent madara volt.
A hattyú több ókori mítoszban is szerepel: Zeusz hattyú képében csábította el Lédát, aki később hattyútojásban hozta a világra a szép Helenét.
Orpheuszt halála után hattyúvá változott, s az égre helyezték, e mítosz szerint így keletkezett a Hattyú csillagkép.
Az Eridanosz folyóba bukó, szerelmesét kutató ifjút Küknosznak hívták, őt Zeusz megszánta, s hattyúvá változtatta.
Később háromszor is felbukkant a görög mitológiában a Küknosz név (amiből a hattyú szó latin megfelelőjét származtatják), Poszeidón, Árész és Apollón egyik fiát is így hívták.
Az ír legenda szerint Lir 900 évre hattyúvá változtatta gyermekeit.
Egy közelmúltban kiadott írországi emlékérem egyik oldala egy hattyút ábrázol.
Az északi mitológia szerint két hattyú ivott az Urd kútjából, s az Edda című eposz szerint annak vize olyan tiszta és szent, hogy aki abból iszik, fehérré változik. Ezeknek a hattyúknak az utódai már mind fehérek lettek.
Az északi országokat napjainkban 5 repülő hattyú jelképezi.
A Kalevalában az alvilági Tuoni folyó mellett él egy hattyú. A történet szerint, aki megöl egy hattyút, szintén az alvilágba kerül.
Jean Sibelius a Kalevala alapján írta művét, mely második részének címe: A Tuolena-i hattyú.
A bütykös hattyú Finnország nemzeti jelképe.
A latin-amerikai irodalomban a hattyút a művészi ihlet jelképének tartotta a híres nicaraguai költő, Rubén Darió. Leghíresebb költeményében a hattyú a modern költészeti mozgalmat jelképezi.
A hinduknál a bölcsek jelképei a hattyúk, azoké, akik nem ragaszkodtak a földi javakhoz. Ez utalás arra, hogy az eső csak a hattyú tollát nem nedvesíti be.
A szanszkrit irodalomban az istenségek gyakran hattyúháton utaznak.
A védák szerint a hattyúk télen az indiai tavakhoz vándorolnak és igazgyöngyöt esznek. Azokat az embereket pedig, akik nagy lelkierővel rendelkeznek „nagy hattyú”-nak nevezik.
Egy szanszkrit vers is említi, hogy a hattyúk szét tudják választani a tejet a víztől, s csak a tejet isszák meg.
A fekete hattyú Nyugat-Ausztrália jelképe, a főváros, Canberra címerében is látható hattyú.
Angliában létezett egy Hattyútörvény, mely kimondta, hogy az uralkodó tulajdona minden hattyú, csak a tehetősebb földbirtokosok tarthattak hattyút. Ma is él az 1482-es törvény, de csupán a Temze és mellékfolyói hattyúira vonatkozik (Windsor és Abingdon közötti terület).
Carl Orff Carmina Burana-jában, illetve azokban a költeményekben, amelyeken a zenemű alapszik, szerepel hattyú.
Csajkovszkij híres balettjében (A hattyúk tava) is szerepelnek hattyúk. Az itt látható balett tánc a hattyúk násztáncához hasonló.
A hattyúk, násztáncuk közben, egyszerre mozgatják sőt, előfordul, hogy össze is kulcsolják hosszú nyakukat.
A „hattyú halála” szólótánc nem a Csajkovszkij-balettben szerepel, hanem Saint-Saëns: Állatok farsangjában látható.
Anna Pavlovna Pavlova (1881-1931) balett-táncosnő neve egybeforrt a haldokló hattyú táncával, ez volt minden idők legnépszerűbb táncszólója, melyet 1905-ben az ő számára koreografáltak, Saint-Saëns zenéjére. Amikor a zeneszerző látta táncolni Pavlovát, akkor értette meg, milyen gyönyörű zenét írt.
Anna Pavlova kerti tavában – utalva leghíresebb szerepére – hattyúk úszkáltak, kedvenc hattyújának a Jack nevet adta, számos korabeli fotográfia maradt fenn kettejükről.
Nem igaz az a tény, hogy a hattyú a halála előtt énekel egy csodaszépet. A korabeli irodalomban ezt nevezték „hattyúdal”-nak. Valójában a jeges vízből kiszabadulni nem tudó hattyúk kiabálása adta az okot, s ez szintén az ókori hiedelemvilág részeként maradhatott fenn.
Hans Christian Andersen A rút kiskacsa című meséje egy hattyúról szól, akinek a vedlés után szürke tollai helyére kinőnek a hófehér tollai.
FELHASZNÁLT IRODALOM:
Brehm: Az állatok világa. 8. alcsalád: Hattyú-formák (Cygninae) A bütykös hattyú (Cygnus olor Gmel)
http://mek.oszk.hu/03400/03408/html/1572.html
Letöltés ideje: 2016. július 13.
Brehm: Az állatok világa. A hattyúk életmódja
http://mek.oszk.hu/03400/03408/html/1574.html
Letöltés ideje: 2016. július 13.
A bütykös hattyú
http://termeszettar.hu/anyagok/hattyu/hattyu.htm
Letöltés ideje: 2016. július 13.
Háziállat Magazin: A hattyú a kultúrában
http://www.haziallat.hu/madar/disztyukok/hattyu-a-kulturaban/4374/
Letöltés ideje: 2018. március 6.
http://www.europamadarai.hu/?page_id=494
Letöltés ideje: 2016. július 13. Háziállat Magazin: A hattyú
http://www.haziallat.hu/madar/disztyukok/hattyu-cygnini/4371/
Letöltés ideje: 2016. július 13.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Hatty%C3%BAk
Letöltés ideje: 2016. július 13.
https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%BCtyk%C3%B6s_hatty%C3%BA
Letöltés ideje: 2016. július 13.