LILI

KICSODA Ő?

Lili egy bütykös hattyú. Tudo­mányos nevén Cygnus olor. A Mada­rak osztá­lyából, a Lúd­alakú­ak rend­jéből, a Réce­félék család­jából, a Lúd­formák alcsa­ládjá­ból szár­mazik.

MIT JELENT A NEVE?

A Cygnus olor latin elne­vezés büty­kös hattyút jelent magya­rul. A Cygnus szó főnév, a hattyú latin megfe­lelője, s a görög mito­lógiá­ból ismert „Küknosz” névre veze­tik vissza. (Ő volt az a szerel­mes ifjú, aki annyi­szor bu­kott a folyó vize alá szerel­mesét ku­tatva, hogy végül Zeusz meg­szánta, s hattyúvá változ­tatta. Később három­szor is felbuk­kant a név: Poszei­dón, Árész és Apol­lón egyik fiát is Küknosz­nak hívták.) Az olor pedig a bütykös szót jelen­ti. Érde­kes, hogy a magyar „hattyú” szóhoz hason­ló az állat megne­vezése több ugor nyelv­ben is. (Pl.: a csagatáj török nyelv­ben a „kotan” szó hattyút je­lent, manysi nyel­ven „hotan” ugyanez a szó. A mai török nyelv­ben még „borzas gödény”-t is je­lent a „kotan”).

HOGY NÉZ KI?

A bütykös hattyú egyike a legna­gyobb testű, repül­ni képes mada­raknak. A teste 145-160 centi­méter hosszú (Brehm 180 centi­méte­resnek adta meg.), a szárny­fesztá­volsága (a kitárt szár­nyai hossza) pedig 208-238 centi­méter (Brehm­nél ez 260 cm.). A test­tömege 9–14 kilo­gramm, a tojó vala­mivel kisebb a hím­nél, 7–11 kilo­gramm. Hosszú, karcsú nyaka (nyak­csigo­lyáinak száma akár 23 is lehet), s a fejével egyen­lő hosszú­ságú csőre van. A büty­kös hattyú tol­laza­ta tiszta fehér, a szeme barna. A fiatal hattyúk színe gyak­ran szürke, s csak a tel­jes vedlés után vál­tozik át fehér­ré, ami­kor elérik az ivar­érett­séget. A büty­kös hattyú csőre vörös színű. Jól lát­ható rajta a két feke­te pötty és a csőre hegye is feke­te. A lábai, amin szé­les úszó­hártyák segí­tik a vízi élet­módját, vagy tiszta feke­ték, vagy barnás színűek. A csőre tövén egy feke­te bütyök lát­ható, innen kapta a faj a nevét. A hímek csőrén vala­mivel na­gyobb a bütyök, mint a nős­ténye­kén, s a bütyök „kan­tárja” (szegélye) is fekete, egé­szen a szeme­kig.

HOL ÉL? HONNAN SZÁRMAZIK?

A mocsaras és vizekben gazdag terü­letek­ről, Közép-Európá­ból szár­mazik. Ősho­nos Euró­pában és Nyugat-Ázsi­ában, de betele­pítet­ték más föld­részek­re, más terü­letek­re is. Így talál­kozha­tunk vele Izlan­don, Feröer szige­tén, de az Ameri­kai Egye­sült Államok­ban, a Dél-afri­kai Köz­társa­ságban, Ausztrá­liában és Új-Zélan­don is.

MIT ESZIK?

A vízinövények mag­vait és egyéb része­it a tó fene­kéről is ki tud­ja tép­ni hosszú nyaka miatt, de szíve­sen fo­gyaszt rova­rokat, férge­ket, kagy­lókat, kétéltű­eket és hala­kat is.

MILYEN A HANGJA?

A területét védendő fenye­gető­en szi­szeg. Félel­mében riká­csol, magas hangon há­pog, akár­csak a többi lúd­féle. Pár­zás közben a nős­tény ször­csögő han­got ad ki. Meg­figyel­ték, hogy repü­lés közben hosszú, fütyü­lő han­got ad ki, ez való­jában az evező­tol­lak súrló­dásá­nak hang­ja.

ÉRDEKESSÉGEK

A bütykös hattyú Dánia nem­zeti mada­ra.
Az ókori Görög­ország­ban a hattyú Apol­lón isten jel­képe és szent mada­ra volt.
A hattyú több ókori mítoszban is szere­pel: Zeusz hattyú képé­ben csábí­totta el Lédát, aki később hattyú­tojás­ban hozta a vi­lágra a szép Hele­nét.
Orphe­uszt halála után hattyúvá válto­zott, s az égre helyez­ték, e mítosz sze­rint így kelet­kezett a Hattyú csil­lagkép.
Az Erida­nosz folyóba bukó, szerel­mesét kuta­tó ifjút Küknosz­nak hívták, őt Zeusz meg­szánta, s hattyúvá változ­tatta.
Később három­szor is fel­buk­kant a görög mito­lógiá­ban a Küknosz név (amiből a hattyú szó latin megfe­lelő­jét szár­maztat­ják), Poszeidón, Árész és Apol­lón egyik fiát is így hívták.
Az ír legen­da sze­rint Lir 900 évre hattyúvá változ­tatta gyerme­keit.
Egy közel­múlt­ban kia­dott íror­szági emlék­érem egyik olda­la egy hattyút ábrá­zol.
Az északi mito­lógia szerint két hattyú ivott az Urd kút­jából, s az Edda című eposz szerint annak vize olyan tisz­ta és szent, hogy aki abból iszik, fehérré változik. Ezek­nek a hattyúk­nak az utó­dai már mind fehé­rek lettek.
Az északi orszá­gokat napja­inkban 5 repülő hattyú jelké­pezi.
A Kaleva­lában az alvi­lági Tuoni folyó mel­lett él egy hattyú. A törté­net szerint, aki megöl egy hattyút, szin­tén az alvi­lágba kerül.
Jean Sibelius a Kale­vala alap­ján írta művét, mely máso­dik részé­nek címe: A Tuolena-i hattyú.
A bütykös hattyú Finn­ország nemzeti jel­képe.
A latin-amerikai iroda­lomban a hattyút a művészi ihlet jelképének tar­totta a híres nicara­guai költő, Rubén Darió. Leghíre­sebb költe­ményé­ben a hattyú a modern költé­szeti mozgalmat jelké­pezi.
A hinduk­nál a bölcsek jel­képei a hattyúk, azoké, akik nem ragasz­kodtak a földi javak­hoz. Ez utalás arra, hogy az eső csak a hattyú tol­lát nem nedve­síti be.
A szanszk­rit iroda­lomban az isten­ségek gyakran hattyú­háton utaz­nak.
A védák szerint a hattyúk télen az indiai tavak­hoz vándo­rolnak és igaz­gyöngy­öt esznek. Azokat az embe­reket pedig, akik nagy lelki­erővel rendel­keznek „nagy hattyú”-nak neve­zik.
Egy szanszk­rit vers is említi, hogy a hattyúk szét tudják válasz­tani a tejet a víztől, s csak a te­jet isszák meg.
A feke­te hattyú Nyugat-Ausztrá­lia jel­képe, a fővá­ros, Canberra címe­rében is látható hattyú.
Angli­ában léte­zett egy Hattyú­tör­vény, mely kimond­ta, hogy az ural­kodó tulaj­dona min­den hattyú, csak a tehe­tősebb föld­birto­kosok tart­hattak hattyút. Ma is él az 1482-es tör­vény, de csupán a Temze és mellék­folyói hattyúira vonat­kozik (Windsor és Abingdon közöt­ti terü­let).
Carl Orff Carmina Burana-jában, illetve azokban a költe­mények­ben, amelyeken a zene­mű alap­szik, szere­pel hattyú.
Csaj­kovsz­kij híres balett­jében (A hattyúk tava) is szere­pelnek hattyúk. Az itt lát­ható balett tánc a hattyúk nász­táncához hasonló.
A hattyúk, nász­táncuk közben, egy­szerre mozgat­ják sőt, elő­fordul, hogy össze is kul­csol­ják hosszú nyaku­kat.
A „hattyú ha­lála” szóló­tánc nem a Csajkovszkij-balet­tben szere­pel, ha­nem Saint-Saëns: Ál­la­tok far­sang­jában lát­ható.
Anna Pavlovna Pavlova (1881-1931) balett-tán­cosnő neve egybe­forrt a hal­dokló hattyú tán­cával, ez volt min­den idők legnép­szerűbb tánc­szólója, melyet 1905-ben az ő számára koreo­grafál­tak, Saint-Saëns zené­jére. Ami­kor a zene­szerző látta tán­colni Pav­lovát, akkor értet­te meg, milyen gyö­nyörű zenét írt.
Anna Pavlova kerti tavában – utalva leghí­re­sebb szere­pére – hattyúk úsz­káltak, ked­venc hattyújának a Jack nevet adta, számos kora­beli foto­gráfia maradt fenn kette­jükről.
Nem igaz az a tény, hogy a hattyú a halála előtt éne­kel egy csoda­szépet. A kora­beli iroda­lomban ezt nevez­ték „hattyú­dal”-nak. Való­jában a jeges vízből kisza­badulni nem tudó hattyúk kiabá­lása adta az okot, s ez szin­tén az ókori hiede­lemvi­lág részeként ma­rad­ha­tott fenn.
Hans Chris­tian Ander­sen A rút kiska­csa című meséje egy hattyú­ról szól, akinek a vedlés után szürke tollai helyére kinő­nek a hófe­hér tol­lai.

FELHASZNÁLT IRODALOM:

Brehm: Az állatok világa. 8. alcsalád: Hattyú-formák (Cygninae) A bütykös hattyú (Cygnus olor Gmel)

http://mek.oszk.hu/03400/03408/html/1572.html

Letöltés ideje: 2016. július 13.

Brehm: Az állatok világa. A hattyúk életmódja

http://mek.oszk.hu/03400/03408/html/1574.html

Letöltés ideje: 2016. július 13.

A bütykös hattyú

http://termeszettar.hu/anyagok/hattyu/hattyu.htm

Letöltés ideje: 2016. július 13.

Háziállat Magazin: A hattyú a kultúrában

http://www.haziallat.hu/madar/disztyukok/hattyu-a-kulturaban/4374/

Letöltés ideje: 2018. március 6.

http://www.europamadarai.hu/?page_id=494

Letöltés ideje: 2016. július 13. Háziállat Magazin: A hattyú

http://www.haziallat.hu/madar/disztyukok/hattyu-cygnini/4371/

Letöltés ideje: 2016. július 13.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hatty%C3%BAk

Letöltés ideje: 2016. július 13.

https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%BCtyk%C3%B6s_hatty%C3%BA

Letöltés ideje: 2016. július 13.