MAKI

 maki

KICSODA Ő?

Maki egy csimpánz, aki a főemlősök rendjéből, az ember­félék család­jából származik. A csimpánzok neméből a közönséges csimpánz, tudományos nevén „pan troglodytes” (így ejtsd: pán trogloditesz) fajhoz tartozik. Általában ember­szabású majomként emlegetjük.

 

MIT JELENT A NEVE?

A „csimpánz” szó egy közép-afrikai nyelven, a csiluba nyelven így hangzik: „kivili csimpenze”. Ez „gúny­embert” jelent. Angolul ez „chimpanzee” (így ejtsd: csimpenzí), és a 18. századtól létezik. Innen vette át a többi európai nyelv, így a magyar nyelv is. Érdekes, hogy a tudo­mányos neve úgy született, hogy a nevéből kiolvasták a „pan” szót, ez utal Pánra, az ókori görög természe­tistenre.

 

HOGY NÉZ KI?

Nagy, lapos pofája, és vastag, fekete bundája van. Nincs farka (a csimpánz­oknak csak kiskorban van fehér farok­bojtja, de ez a felnőtt­kor elején eltűnik), és széles a mellkasa. Az emberhez hasonlóan 32 gumós foga van. Egy átlagos felnőtt hím csimpánz körül­belül 120 cm magas és mintegy 60-70 kg a súlya. A nőstény kisebb, csak 90 cm magas és kb. 40-50 kg. A csimpánz mind a négy lábain jár, de képes fel­egyenesedve is járni, ritkán, ha például visz valamit. Érdekes, hogy az ember­szabású majmok testmérete és súlya nagyobb, mint a legtöbb majomé, és sokkal egyenesebb a test­tartásuk.

 

HOL ÉL? HONNAN SZÁRMAZIK?

A csimpánz Afri­kából származik, kizárólag Afri­kában él, például: Kame­runban, Ugan­dában, Gabonban, Tanzá­niában, a Kongói Köztár­saságban és a Kongói Demok­ratikus Köztár­saságban is. A trópusi eső­erdőket kedveli, ott a fákon él kisebb csoport­okban. Mondhatjuk, hogy az egyenlítő környéki erdőkben lakik, de ezen belül nagyon változatos az élőhelye. Főként elsődleges, érintetlen erdőkben élt, de mára már meg­található a másodlagos, kivágott, majd felújult erdőkben is, nyílt erdő­ségekben, bambusz­erdőkben, mocsár­erdőkben vagy akár a nyílt szavannán. Ez az alkalmaz­kodó-képessége a trópusi esőerdők irtása, eredeti élőhelye elvesztése miatt alakult ki.

 

MIT ESZIK?

Mindenevő. Ez azt jelenti, hogy első­sorban növényevő: gyümölcsöket, leveleket, rügyeket fogyaszt. A húst is meg tudja szerezni és enni, a csimpánzok általában csoportosan elejtenek kisebb testű emlősöket (pl. kolobusz­majmot, de fogyaszt­anak férgeket, rovarokat is).

 

MILYEN A HANGJA?

A csimpánzok mintegy 30 különböző hívójelet használnak egymás között. Akár 3 kilo­méter messze is elhallat­szik a hangjuk. Közös hang­jelük van bizonyos ételek meghatározására, pl. az almára, de ha össze­keverik a csoport­okat, közelednek, alkalmaz­kodnak egymáséhoz a hangjelek, s csakhamar megváltoznak.

 

ÉRDEKESSÉGEK

Biológiai értelemben az emberszabású majmok közelebb állnak az emberhez, mint bármely más főemlőshöz.

A csimpánzok a leghíresebbek az intel­ligen­ciájukról: nagyon okosak, tíznél is többfajta eszközt képesek használni (pl. kőből vagy fából kalapácsot, horgász­botot, levelet esernyő­ként). Száz-száz­ötven jelet is meg tudnak tanulni, ezeket képesek értelmesen is használni, de egy valódi emberi nyelvet nem tudnak elsajátítani. A csimpánzok felismernek 30 féle színt, szín­árnyalatot, finom érzékkel felismerik a magas­ságot, a térfogatot, a területet is, természet­esen bizonyos határokig.

A csimpánzok az érzel­meiket is képesek kifejezni, meg­figyel­ték náluk a csókolást, a hátba veregetést, a csiklan­dozást. Egymás bundájának kurkászása a szeretet jele, míg a szomorú­ság, aggodalom, kétség­beesés ugyanúgy létező érzelem náluk, akár az embernél.

A csimpánz­lányok két évvel hamarabb tanulják meg anyjuktól a táplálék­szerzést, amíg a fiúk játszanak, csimpaszkodnak, erő­södnek. Ettől viszont a hímek alkalmasabbá válnak a harcokra, a táplálék­szerzésben kialakulnak a saját, egyedi módszereik.

Békeszerető fajnak is nevezik őket, hiszen nem bántják a többieket, ha a zsák­mányukból el-elcsennek egy kis darabot, egy-egy harc, verekedés után pedig a vezér igyekszik körbe­járni, és megnyug­tatni a nőstényeket, kölyköket, fiatal hímeket. Ez a visel­kedés csak a csimpánzra jellemző (az emberen kívül).

A csimpánzok ismerik és védik a területük határait, csoportosan, szervezetten: négyen-öten őrjára­toznak.

Leghíresebb és legered­ményesebb kutatójuk dr. Jane Goodall, aki az 1970-es években még egy szabályos polgár­háborút is megfigyelt és lejegyzett a csimpánz­okkal kapcsolatban (olyan szervezett­ségű és olyan mértékű csata­sorozatot, amilyet állatok kapcsán még sohasem említettek). A Jane Goodall Intézet a világ számos országában működik, így nálunk, Magyarországon is (itt 2006 óta). Munkatársai azért dolgoznak, hogy a világunk jobb, élhetőbb hely legyen, óvjuk, védjük a környezetünket, a veszélyeztetett fajokat, és védelmezzük, segítsük, tanulmányozzuk a csimpánzokat.

A legismertebb csimpánz a Tarzan-filmekben látott Csita volt, aki 79 évig élt.

Egy Kongó nevű csimpánz híres fest­ményeit rendkívül magas áron értékesí­tették.