Kedvenceink

ROBERTO és PIRCSI

Roberto és Pircsi

KIK ŐK?

Pircsi és Roberto zöldszárnyú arapapagájok, a Papagájalakúak rendjéből, a Papagájfélék családjából, ezen belül is az Újvilágipapagáj-formák alcsaládjából. Tudományos nevük: Ara chloropterus (így ejtsd: Ara kloropterusz) vagy Ara chloroptera (Ara kloroptera).

MIT JELENT A NEVÜK?

Az arapapagájokat úgy nevezték el, hogy a saját hangjukat idézték, amit főként párzás idején adnak ki: „araaaaa–ra” (vagy: „rra-aaa” ismétlése). Korábbi elnevezésük nem is ara, hanem „arara” volt, Brehm is ezt használja. A zöldszárnyú kifejezés pedig a szárnyak zöld tollaira utal. Gerorge Robert Gray angol zoológus adta a tudományos nevüket (Ara chloroptera) 1859-ben.

HOGY NÉZNEK KI?

A zöldszárnyú arák nagytestű papagájok, testtömegük 1000-1500 gramm (egyesek 1,25-1,7 kilogrammban határozzák meg), hosszuk 90 centiméter. A szárnyfesztávolságuk 125 centiméter. Érdekessé teszi a fejüket az, hogy csupasz pofatájékuk van, amiben vörös dísztollak ülnek (ezek apró csíkoknak látszanak). A felső csőrkávájuk szaruszínű, az alsó pedig sötét. Nagyon erős csőrük van, melyekkel gond nélkül szétroppantják pl. a mogyoró héjat, vagy csőrükön csüngenek, még saját nagy testüket is meg tudják tartani a csőrükkel kapaszkodva. A szemük írisze halványsárga, a fiataloké sötétebb. A tojók valamivel kisebbek, mint a hímek, s kisebb a fejük is. A farkuk ék alakú. Az alapszínük mélyvörös, ám ezt a színt, mely a fejtetőtől kezdődően borítja a nyakukat, a hátuk középső részétől kék színű tollak egészítik ki. A farcsíkjuk, a farktolluk is kék, a szárnyukon és a farktollaikon is zöld csíkok láthatók (némely tolluk itt egészen zöld).

HOL ÉLNEK? HONNAN SZÁRMAZNAK?

A zöldszárnyú arák Dél-Amerika északi részéről származnak, Kelet-Panamából és Brazíliából. Napjainkban több dél-amerikai országban is találkozhatunk velük a vadonban (Argentína, Bolívia, Brazília, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Kolumbia, Panama, Paraguay, Peru, Suriname, Venezuela, de betelepítették Puerto Ricora is); elsősorban a trópusi, szubtrópusi erdőket és ligeteket lakják. Élő vagy korhadó pálmafák üregeiben fészkelnek.

MIT ESZNEK?

A zöldszárnyú arák magvakat, bogyókat, gyümölcsöket és hajtásokat esznek a természetben. Fogságban magokat (pl. napraforgómag, kender, zab, kukorica), gyümölcsöket (alma, dió, mogyoró, narancs, barack, banán), zöldséget (tyúkhúr, saláta, uborka, répa), sőt, főtt tojást is adnak nekik. A szabadban az arapapagájok a folyók mellett olyan partfalakat keresnek föl, amik agyagban gazdagok. Ebből csipegetnek az agyag ásványianyag-tartalma miatt (ami többszöröse a növényekben találhatónak).

MILYEN A HANGJUK?

Az arapapagájok mindegyike nagyon hangosan rikácsol. Taníthatók emberi beszédre is, s bár rendkívül intelligens madarak, a beszédkészségük nem kimagasló. Párzási időszakban hallatják híres „aaara-ra” („rra-aaa”)kiáltásukat, aminek a nevüket is köszönhetik.

ÉRDEKESSÉGEK

A zöldszárnyú arák általában 40-60, fogságban akár 60-80 évig élnek.
Egy tévhit szerint zöldszárnyú arák tudják, hogyan kell méregteleníteni a szervezetüket, agyagos parfalakból csipegetnek, sok ásványi anyagot vesznek magukhoz, hogy ezzel megkössék a mérgeket. Valójában minél távolabb élnek a tengertől, annál kisebb a növények nátriumtartalma. Az agyagban viszont bizonyos ásványi anyagok többszörös mennyiségben vannak jelen, mint a növényekben, ezért eszik az arák az agyagot.
Az arapapagájok akár 100 főt számláló csoportokat is alkotnak.
Bár a zöldszárnyú arák szívesebben éldegélnek párjukkal kettesben, előfordul, hogy vegyes csapatokat alkotnak kék-sárga arákkal és vörös arákkal.
Az arapapagájok monogám madarak, egyetlen társukhoz annyira ragaszkodnak, hogy például szorosan egymás mellett repülnek.
Ezeknél a madaraknál a nemek megállapítása biztosan csak orvosi vizsgálat útján lehetséges.
A zöldszárnyú arák nem költenek minden évben (a kevesebb táplálékot nyújtó évben nem vállalkoznak az utódnevelésre), ráadásul a természetben gyakoriak a fészekfosztások, ezek miatt a tények miatt is csökken az állományuk az utóbbi időben.
A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján.
A zöldszárnyú ara a második legnépszerűbb fogságban tartott arapapagáj. A zöldszárnyú arák nagyon szeretnek fürdeni, zuhanyozni. Az arapapagájok rendkívül intelligens madarak: képesek az úgynevezett „tárgyállandóság” felismerésére, meg tudják különböztetni a bal és a jobb oldalt, nagy sebességgel oldanak meg logikai feladatokat, szinte bármilyen mutatványt megtanulnak.
Nem mondhatjuk, hogy kimagasló a beszédkészségük, néhány szóra azonban betaníthatók.
Ezek a madarak rendkívül igénylik a folyamatos törődést, szeretetet, a napi közös játékot, mert ellenkező esetben hajlamosak búskomorságba esni, s erre pl. tolltépéssel is felhívhatják a figyelmet (a kitépett toll helyén a papagáj kopasz marad, nem nő újra a tolla).
Általában igaz valamennyi arapapagájra, hogy nagy mozgásigényük van, szeretnek rágcsálni, ez biztosítja az egészségüket, szeretnek nyújtózni, az izmaikat edzeni, kapaszkodni, ezért nagy kerti voilerben, vagy madárszobában a legboldogabbak. A ketrecben tartott madarak számára is biztosítani kell naponta a két-három óra szabadabb mozgást. Újabban divatos a szabadban röptetésük is, egyre többet látni hámmal, pórázon röptetett arapapagájt.

FELHASZNÁLT IRODALOM:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Z%C3%B6ldsz%C3%A1rny%C3%BA_ara