Kedvenceink

SZÉNCINEGE

Széncinege

KICSODA Ő?

A széncinege – tudományos nevén Parus major (így ejtsd: párusz major) – a Verébalakúak rendjébe, a Cinegefélék családjába tartozó énekesmadarunk. A széncinege köznapi neve cinege vagy cinke.

MIT JELENT A NEVE?

A latin Parus major kifejezés első tagja a cinegére utal (a cinegeféléket pl. a Pariade névvel illetik), míg a második szó (major) nagyot, nagyobbat jelent. A széncinege a cinegefélék közül a legnagyobb testű madár. A latin nevét Carl von Linné-től kapta (Linneaus) 1758-ban. A cinege szó már az ómagyar nyelvben is előfordult, az ősmagyar cineg szóból ered, ami cincog, csipog értelmű. Mondhatjuk, hogy hangutánzó szó. A „szén” előtag a tömött fekete tollakra utal (a fején, nyakán, hasa oldalán). Érdekességként jegyzem meg, hogy a széncinege az az énekesmadár, akit cinkének becéznek. Brehm felsorol néhány népies elnevezését is, melyen a magyarok emlegetik: „…küncsics madár, küncsics, tökcinege, szegcinege; szegcin, tükröscin, szenescin, cince, cinke, fűrészelőmadár, stb.”.

HOGY NÉZ KI?

A széncinege fején, torkán, nyakán és mellkasán fekete színű a toll (valójában a torok fekete színe fut le végig a hasáig (szügyelőpárta), ez a hímeknél egészen széles sávban látszik, s folytatódik egészen a farokig), feltűnő hófehér viszont az orcáin (arcfoltok). A teste felső részén olívazöld (régebben olajzöldnek hívták) vagy szürkészöld, alul pedig élénksárga (Brehm szerint „kénsárga”) a tollazata. A szárnytollai és a farktollai kékesszürkék, a szárnytollakon fehér sáv fut végig. Mondhatjuk, hogy igazán színpompás kis madár. A széncinege szeme színe barna, a csőre fekete, s a lábai pedig sötétszürkék. A testhossza 12,5-14 centiméteres lehet (Brehm ezt még 16 centiméterben határozza meg), a szárnyfesztávolsága 22 centiméter. A hím testtömege 16-22 gramm (friss tudományos munkákban 18-20 g). A tojó valamivel kisebb, az övé mindössze 14-20 gramm.

HOL ÉL? HONNAN SZÁRMAZIK?

Korábban a széncinege elterjedési területe a Brit-szigetektől Japánig, délen egészen az indonéz szigetvilágig tartott. A széncinege egész Európában megtalálható. Sőt, Ázsiában is elterjedt. Egészen Oroszországtól Japánig, Kínától Indiáig. Észak-Afrikában és a Közel-Keleten is megél, a kevésbé száraz területeken. Amikor nagyon hideg tél van, előfordul, hogy kivonulnak Európából, a Balkán-félsziget déli részéig, vagy Nagy-Britanniába, Hollandiába, esetleg a Baltikumba. Kétszáz évvel ezelőtt megpróbálták őket betelepíteni az Amerikai Egyesült Államokba, de nem sikerült, ott nem tudtak megtelepedni, viszont Kazahsztánba sikerült (a ’60-as években). A kedvelt élőhelyei a lomberdők, az idősebb tölgyesek, a fenyvesek, de előfordul mezőgazdasági területeken, kertekben, sőt, városi parkokban is.

MIT ESZIK?

A széncinege főleg rovarokkal táplálkozik, a költési időszakban hernyóval (képesek teljesen karban tartani egy egész gyümölcsöst, ugyanis eltávolítják a fából a kártevő rovarokat), valamint fogyaszt magokat, főként télen. Bővebben csótányokat, tücsköket, szöcskéket, legyeket, hangyákat, százlábúakat, bogarakat, de méheket, darazsakat is fogyaszt. Télen táplálékai között magvak, bogyók szerepelnek még, előszeretettel látogatja a madáretetőket is. Szeretik a bükkfák termését, a mogyorót. A széncinege csőre nagyon erős, hiszen szét tudja bontani vele egy mogyoró héját. Ugyanakkor ragadozó madár, hiába kis testű, képes a téli álmot alvó törpedenevéreket is elpusztítani, de zsákmányául eshet nála kisebb testű énekesmadár is. Többféleképpen lehet etetni a széncinegéket. A hálóban kihelyezett faggyú és magok keverékét például cinkegolyónak nevezik. A madáretetőket télen ajánlott feltölteni nem sózott, ipari, fekete napraforgómaggal, ebbe keverhető köles. A nem sózott, nem pörkölt, natúr dió, mogyoró, földimogyoró is megfelelő, de a drága kesudió, pisztácia is (csakis sózatlan, pörköletlen formában). Ez utóbbi finomságokat inkább belekeverni szokták a madáreleségbe. Nagyon fontos a folyamatos etetés, hiszen a madarak odaszoknak az etetőhöz, visszajárnak, s akár egyetlen napra üresen hagyott etető is okozhatja a nagy hidegben a pusztulásukat.

MILYEN A HANGJA?

A széncinege jellegzetes hangjáról kapta a nevét, hiszen cincog, cineg. Kora tavasszal, mikor a többi énekesmadarat még nem, vagy csak alig-alig hallani, ő már hallatja énekét, amit így írnak le: „cin-cin, nyitni kék, nyitni kék”. A korai dalolás, valamint annak hangzása miatt nevezik őt is a tavasz hírnökének. Brehm még említi a „kicsípi, kicsípi” és a „nincs erre, nincs erre” leírást is. Természetesen, ezek a szavak csupán megpróbálják a széncinege énekét érzékeltetni, utánozni.

ÉRDEKESSÉGEK

A széncinege a tavasz első énekese, ő dalolja a „nyitni kék” hangzású dallamot.
A széncinege énekét gyakran akár 5-600 méter távolságról is lehet hallani.
A széncinege monogám, egész életében egyetlen társat választ, s párjával mindketten részt vesznek a fiókák gondozásában, a fészek tisztántartásában.
A tojó akár 18 tojást is rakhat (általában ez a szám 5-12).
Móra Ferenc híres versében („A cinege cipője”) örökíti meg azt a tényt, hogy a széncinege nem költöző madár, hanem állandó lakosunk.
A fentiek ellenére akadnak köztük vonuló madarak, akik télen délebbre költöznek (Brehm ezért „részben állandó, egy helyben maradó, részben kóborló” madárnak nevezi őket).
A széncinegék intelligens madarak, képesek olyan feladatokat végrehajtani, amely érdekükben áll, ilyenkor a problémamegoldásra koncentrálnak, például a tejesüvegeket lezáró fóliát is eltávolították egy kísérlet alkalmával azért, mert tudták, hogy úgy hozzájuthatnak a tejszínhez.
Az eszközhasználatra is képesek, például fenyőtűk segítségével piszkálják ki a lárvákat a fákból.
A széncinegék szívesen költenek kihelyezett mesterséges odúban.
A széncinege izgága, élénk örökmozgó, vidámságot tulajdonítanak neki (élénk sárga színe, s gyors mozgása miatt), ezen kívül túlságosan is bizalmas, közvetlen, bátor madár, az embertől nem fél, hacsak nincs előzőleg rossz tapasztalata.

FELHASZNÁLT IRODALOM:

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2018) Magyarország madarai: Széncinege.

http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-parmaj

Letöltés dátuma: 2018. január 27. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: 2011. év madara - a széncinege.

http://www.mme.hu/a_2011_ev_madara_-_a_szencinege