A 20. században nagyon megfogyatkoztak ezek szép madarak, de szerencsére ma már bővül a költőterületük. A darvak európai helyzetéről, vonulásukról beszélgettünk Konyhás Istvánnal, a Hortobágyi Madárpark és Madárkórház igazgató-helyettesével. Az európai darvak vonulásuk során két fő útvonalon érik el a Földközi-tenger térségét. – A magyar Alföld – és ezen belül a Hortobágy – kulcsfontosságú pihenőhelyet jelent a keleti útvonalon. Honnan jönnek a nálunk minden ősszel megjelenő madarak? – Magyarországra főként a Finnországban, a balti államokban, illetve Lengyelország keleti részén költő darvak jönnek. Rendszeresen előfordul, hogy Svédországból és Fehéroroszországból is vonulnak ide, de lényegesen kisebb számban. – Mikor érkeznek hozzánk, és meddig tartózkodnak itt? – Általában szeptember végén érkeznek meg. Hogy meddig maradnak, már nem ilyen egyszerű. Van olyan év, amikor október végén tovább mennek, de volt olyan, hogy még szilveszterkor is voltak vagy ötezren. Ez mindig attól függ, hogy mikor jön meg az első markánsabb hideg, ami nem csak egy-két napra, hanem akár hosszabb időre is befagyasztják az éjszakázóhelyeket. 2017-ben kevesebb daru vonult keresztül hazánkon, ennek legfőbb oka, hogy a finnországi költőterületen tavasszal visszatért egy hétre a tél és sok fészek elpusztult. Pótköltés pedig a rövid nyár miatt nem lehetséges ezen a vidéken. Ha belevesszük a szomszédos vajdasági éjszakázóhelyeket is, akkor gyakorlatilag a Hortobágytól a Vajdaságig, a Tisza mentén, kis egyedszámban a Dunántúlon is mutatkoznak.